Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Német Dezső: Már a zsenge gyermekkorban kezdjük meg a munkára való nevelést
I nak a fiatal lánynak a képét, aki mély undort és megvetést kifejező fintorral hajolt le a konyhafelmosó rongyért, hogy sértődötten és kevés eredménnyel babráljon vele kicsit a konyha padlóján. Még mindig vannak olyan fiatalok, akik csaknem megalázónak tartják a házimunkát, szégyellik a bevásárló kosarat, elpirulnak arra a gondolatra, hogy esetleg iyen „nem hozzájuk méltó” munka közben találkozhatnának barátjukkal, ismerősükkel. VALÓBAN „ÉRTHETETLEN“ EZ? szakaszban a gyermek legfőbb kérdése: Hogyan kell ezt vagy azt megcsinálnom, hogy kiérdemeljem a felnőttek, elsősorban szüleim elismerését. Ebben az időszakban kell kialakítani a gyermek helyes vismnyát a házimunkához is, mert később már nehezebb lesz. Sőt, ha ebben csak a serdülőKor elejen kezd hozzá a szülő, csaknem törvény- szerű ellenállást tapasztal. ELŐSZÖR HADD SEGÍTSEN A GYERMEK JÁTÉKBÓL Aminek ismerjük az okát, az nem érthetetlen. Azokban a családokban, ahol a gyermekek így viselkednek, valami nincs rendben a nevelés, a családi közszellem, a gyermekek értelmének és jellemének fejlesztése, és a családi élet megszervezése terén. Helytelenül fogják fel gyermekeik jövő boldogságának kérdését, akik megelégszenek azzal, hogy a gyermekek kitűnően tanulnak. A munkára nevelésnek a családban is érvényre kell jutnia. Az egészségesen megszervezett családban már a négy-öt éves gyermektől kezdve mindenkinek megvan a maga, ha még olyan csekély „munkaköre“, felelősségteljes hozzájárulása. Ez a családi „közszellem“ természetesen csak ott alakulhat ki, ahol erre a szülők egyetértéssel és • következetesen, céltudatosan törekednek, és tisztában vannak a szokások kialakításának lélektani törvényszerűségeivel. A szokások kialakítását már nagyon korán kell megkezdeni. A legfogékonyabb erre a gyermek a második-harmadik és a nyolcadik-kilencedik életév között. A harmadik éleiév körül igen kedvező, sok tanulásra alkalmas életszakasz következik. Ekkor a gyér-, mák legfőbb törekvése, hogy hasonlítson környezete felnőtt tagjaihoz, hogy utánozza őket és alkalmazkodjon hozzájuk. — Az ötödik életév körül a gyermeket legjobban az alkalmazkodási szándék jellemzi, vagyis az a törekvés, hogy átvegye a maga körül észlelt viselkedési formákat és követelményeket. Ebben a a felnőtteknek. Hadd játsszék iskoláséit : hatodik évében szívesebben megy majd az iskolába s jobb kedvvel végzi iskolás feladatait. S már az iskoláskor előtt hadd legyenek a gyermeknek apróbb, könnyebb, de rendszeres házi elfoglaltságai (pl. az asztal megtérítése és leszedése, zöldségtisztítás, ágyazás, bevásárlás, állatok, növények gondozása, segítés a mosogatás és takarítás körül stb.j. Minden egészséges gyermek aktív, tevékeny. Igazán nem kell őket nógatni a munkára, különösen nem a felnőttekkel együtt végzett munkára. Minden nyolc-tíz éves gyermek kell, hogy el tudja magát látni az otthon található kész élelmiszerekből, s meg tudja vásárolni az étkezéshez szükséges dolgokat. Tizedik életéve után pedig ajánlatos, hogy tudjon néhány egyszerű ételt elkészíteni is. Makarenko szerint a szülők kötelessége, hogy gyermekeikből a jövő állampolgárait neveljék, s ezért felelősek a társadalom előtt. A szerkesztőség megjegyzése: Örülnénk, ha olvasóink közül tőiben hozzászólnának a munkára nevelésnek ehhez a szintén fontos problémájához. így tapasztalatcserével jobb eredményeket érhetnénk el a családi nevelésben is. NÉMET DEZSŐ, Čierna — obec 47
