Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Tóth Béla: Irodalmi érdeklődés a gyermekkorban (Szeberényi Zoltánné) / Könyvekről
és a lányok válaszaiból. 1200 megkérdezett fiú válaszai alapján kiderül, hogy a legkedveltebb írók szám szerinti előfordulási sorrendben: Verne, Gárdonyi, May, Borrouyhs, Jókai, Cooper, M. Twain, Móra, Molnár Ferenc, Petőfi, Dumas stb. Ezt persze nagymértékben befolyásolja a hozzáférhető irodalom, valamint a tanterv előírta követelmények, viszont ezek a tényezők biztosítják a tanulók irodalmi érdeklődésének az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt hasznos könyvekre való irányítását. A szerző megjegyzi: „Verne az egyetlen gyermekíró, aki minden korosztályban élcsoportban szerepel. Neve az irodalmi műfajt jellemzi, amit ő maga teremtett meg: a tudományos ismeretekkel átszőtt kalandos útleírást. Ügy látszik, hogy a fiatal olvasók élményvilágához azóta sem tudott senki közelebb férkőzni nála annak ellenére, hogy napjainkban számos, korszerűbb szemlélettel megírt útirajz között válogathat a kalandra éhes ifjúság“. A lányok kedvenc íróinak sorrendje: Gárdonyi, Jókai, Verne, Petőfi, Móricz, Benedek Elek, M. Twain, Tutsek Anna, Altay Margit stb. A serdülő korban fokozatosan előre törnek az ún. leányregények, bár az irodalmi érdeklődés középpontjában álló 15 mű között egy kifejezett leányregény sincs, ellenben talán a sport és a koedukáció hatásaként több közülük a fiúk olvasmányt jegyzékén is megtalálható (Pál-utcai fiúk, Kétévi vakáció stb.). A lányok erőteljesebben vonzódnak a meséhez, ugyanakkor a. felnőttek olvasmányaihoz is. Ezt a részt a szerző az olvasmánykiválasztás motívumainak, valamint a hősök tulajdonságainak elemzése után pedagógiai megjegyzésekkel és következtetésekkel zárja le, ahol többek közt megállapítja, hogy az ifjúság ponyvaolvasó kedve lanyhu- lóban van, viszont nem örvendetes jelenség, hogy nagy az ellentét a hivatalos kiadói álláspont és az ifjúság May-regényeinek igénye között. Felhívja a figyelmet az irodalmi nevelés egyik alapvető problémájára: a versolvasásra való nevelésre, majd az ismeretterjesztő könyvek kiadásával kapcsolatos érezhető hiányok összefoglalását adja. A harmadik téma inkább elméleti jellegű, a gyermek és a könyv kapcsolatában mutatkozó rendellenességek főbb megnyilvánulásai formáit vizsgálja és elemzi, így foglalkozik a nem olvasó gyermek, a „könyvmoly“ , a fejlődésben elmaradt gyermek, a koraérett olvasó, valamint az ifjúkori ponyvaolvasás kérdéseivel. A közösségi érzület fejlesztése modulmi példákon c. tanulmány az iskolai oktató-nevelő munkában nyújt kiváló segítséget elsősorban a magyar nyelv, az irodalmi nevelés tanítójának, nemkülönben az iskolai könyvtárosnak, de nélkülözhetetlen a tantervkészítők, a tankönyvírók és bírálók számára is. Az olvasmányok közösség-formáló hatásainak összefoglalása után utal olyan müvekre, mint a Tamás bátya kunyhója, Ro- binzon, Timur és csapata, A kőszívű ember fiai, Egri csillagok, Vány a, az ezred fia, Kétévi vakáció. Ezenkívül még rámutat néhány regényre, ame ■ lyek különösképpen hozzásegítenek a következő kérdések tisztázásához: a) a közösség jelentősége az egyén életében, b) a jó közösségben meg szépül az egyén élete, c) a vezetők és a vezetettek kérdése, d) ami gyengíti a közösség egységét és ami ellentétet szít stb. A tanulmány lélektani megjegyzései rávilágítanak arra, hogy a gyermek lelki fejlődése és a jó olvasmány között szerves összefüggés van. Az utolsó tanulmány a gyermek- ~ és ifjúsági müvek neveléslélektani elemzését tárgyalja esztétikai, fejlődéslélektani és pedagógiai szempontok szerint. Figyelmeztet a könyv külsejének és az illusztrációk kérdé sére, hiszen minél fiatalabb az olva só, annál inkáb igényli a csinos kivitelű, képekkel élénkített könyveket. Kitűnő gyakorlati segítséget nyújt a könyv azzal, hogy foglalkozik a 6—10, valamint a 10—12 éves 36
