Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Szívós József: Fizikai gyarkolatok a 7. évfolyamban
Folyadékok tulajdonságai stb. Az anyag formálásával járó kísérletek is ezeket a tulajdonságokat tárják fel a tanulók előtt — az ő megismerésük sajátos formájában. Miben tér el tehát a fizikai gyakorlat a műhelymunkától? Azt hiszem, hogy a gyakorlatban nem könnyű a kettőt elválasztani. Ami még tegnap laboratóriumi módszer volt, az holnap termelési módszer lehet, és a holnap laboratóriuma a ma műhelyéből kapja az új kutató eszközöket. így van ez bizonyos mértékben az oktatás területén is. Módszer és cél tekintetében azonban mégis különbség van a két tantárgy között. A gyakorlatok célja elsősorban az ismeretszerzés. A munka terméke másodrangú, és akkor is pozitív eredményt jelenthet, ha elkészítése sikertelen, de a balsiker okát feltárjuk. Másrészt a munkafolyamat tárgyának főbb tulajdonságait — lehetőség szerint — mérjük. Ez a mérés adja meg a gyakorlat fizikai ízét, akkor is, ha ez a munka kísérő folyamata. A mérés ilyen alkalmazása mint természetes gyakorlati szükségszerűség adódik, és nem lesz idegen a tanulók számára. Összefoglalva azt mondanám, hogy a tanulók természetes ismeretszerző játékát fokozatosan kell fizikai módszerré fejleszteni. Erre a célra létre kell hozni a kísérletek sajátos gyűjteményét. Ebben lehetőleg köny- nyen hozzáférhető anyagokkal végzett kísérleteknek kell szerepelniük. Ilyen gyűjtemény összeállításában a szakirodalom és a tanítók közötti tapasztalatcserén kívül nagy segítséget nyújthat a tanulók játékának megfigyelése. A tanulókkal saját játékaikról és kísérleteikről folytatott beszélgetés is tanulságos lehet a gyakorlatok vezetőjének. Az alábbiakban vázolok néhány kísérletet, amelyet célszerűnek találtam. Zárójelben a mérhető elemet tüntetem fel. Szilárd testek: 1. Üveg megmunkálása hidegen a) ablaküveg vágása (méretre) b) ablaküveg éleinek lecsiszolása (szög alatt) c) üvegcső, bot törése (méretre) 2. Parafa megmunkálása vágás, reszelés, fúrás (méretre) Képlékeny anyagok: 1. Üveg megmunkálása melegen a) üvegcső hajlítása (adott helyen) b) üvegcső végének beforrasztása, fúrása c) üvegcső végének legömbölyítése d) üvegcső húzása 2. Ólomgolyó készítése kalapáccsal (méretre) Olvadás: 1. Naftalín, fixirsó, parafin olvasztása (hőmérséklet) 2. Ólom olvasztása és figurák öntése 3. Vörösrézdrót megolvasztása fúvó lángban 4. Acéldrót megolvasztása és elégetése fúvó lángban 5. Forrasztás lángban és pákával 27