Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-09-01 / 1. szám - A 6. évfolyambeli tanulók számtantudásának felmérése

A kidolgozásra a tanulóknak 45 perc állt rendelkezésükre. Az eredmény az egyik meglátogatott iskolában a következő volt:

1. példa:

a) Azon tanulók száma, akik helyesen szoroztak: 27, azaz (57-ből) 47,4 %

b) Azon tanulók száma, akik a nullával való szorzásnál hibát követtek el: 2, azaz 3,5%

c) Egyéb hibákat is elkövettek 28-an, azaz 49,1 %.

2. példa:

a) Helyesen oldotta meg a feladatot 42 tanuló, azaz 73,7 %.

bj A végeredmény hibás: 15 tanulónál, ez 26,3 %.

3. példa:

a) Helyesen oldotta meg 44 tanuló, azaz 77,2 %,

b) A feladatot helyesen értelmezték, de számolási hiba miatt rossz volt a végeredmény: 4-nél, ez 7%.

c) A feladatot rosszul értelmezték, a végeredmény is rossz: 9-nél, ez 15,8 %.

4. példa:

a) A feladatot helyesen megoldott tanulók száma: 9, azaz 15,8%.

bj Azon tanulók száma, akik a négyzetdeciméternek négyzetméterre való átszámítása során vétettek: 15, azaz 26,3%.

5. példa:

a) Helyesen oldották meg: 32-en, azaz 56,1 %.

b) A feladatot helyesen értelmezték, de számolási hiba miatt rossz a végeredmény 7 esetben, ez 12,2 %.

c) Azon tanulók száma, akiknél nem 10 illetve 19 a végeredmény: 18, azaz 17,5 %.

Ez az eredmény sajnálatosan alacsonyabb az országos átlagnál. Kíváncsiak vagyunk, hogy más iskolákon milyen eredményt érnek el. Kérjük kartársainkat, írják meg a Szocialista Nevelés szerkesztőségébe tapasztalataikat. A legközelebbi számokban közöljük a žilinai, zvoleni és rima- szombati járási (százalékban kifejezett) átlagokat, valamint az országos átlagot.

Természetesen felmerül a kérdés: mi a leggyakoribb oka a gyenge eredménynek? A felmérés egyöntetűen megállapította: a tanítók hiányos felkészülése, a módszertani hiányosságok és nem utolsósorban az igazgatók gyenge ellenőrzése. Ezért — úgy véljük — e helyütt is hangsúlyozni kell, hogy a számtanórára való felkészüléshez elengedhetetlenül hozzátartozik az órán megoldásra kerülő, valamint a házi feladatnak szánt példák kiválasztása és esetleg többféle módon való megoldása is.

A tanítónak a felkészülés közben arra is kell gondolnia, hogy a tanulók milyen megoldásokat találhatnak, és mindezeket neki is el kell végeznie. Az ilyen előkészület sok tanítót kímélhetett volna meg igen kellemetlen pillanatoktól, főképp a szöveges példák megoldásánál, amikor a tanulók egy-egy megjegyzése bizony nemegyszer érte felkészületlenül a tanítót. Jó, ha a feladatok sokoldalú megoldásának az óravázlatban is nyoma van. Kezdő tanítónak tanácsos az egész részletes megoldást rögzítenie, gyakorlottabb tanítónál elegendő a főbb lépéseket (megoldási tervet) és a végeredményt feltüntetnie. Sok tanító használja jó eredménnyel a „Ta24