Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-09-01 / 1. szám - Szeberényi Zoltánné: Év eleji gondolatok az osztályfőnök szerepéről a közösségi nevelésben

feladatokban, versenyeken, nyers­anyag hulladék-gyűjtésben húzó­dozva, immel-ámmal vettek részt. Mindkét említett esetben csakis az aktíva teljes átszervezése ho­zott eredményt meglehetősen hosszú és sok vesződést, türelmet igénylő idő után. Itt idézhetjük az egyik lelkiismeretes osztályfőnök mondását: Hja, nem egy áttöpren­gett éjszaka az ára egy jó osz­tályközösség kialakításának... A jó pedagógus ezeket a lehető­ségeket megelőzi. Az osztály min­den gyermekéről meg lehet álla­pítani valami szép tulajdonságot, mindenki jól használható valami­re (a leggyengébb, legrakoncát­lanabb tanuló is lehet esetleg ki­váló szüneti ablakfelelős]. Az kell, hogy az osztály minden egyes ta­nulóval szemben érezzen köszö­netét vagy tiszteletet, mely a se­gítőkészség illetve a közösségi szellem alapja. Ha az osztályfőnök az egész közösséggel szoros kap­csolatot tart fenn, ha őt magát is átfűti a közösségi érzés, akkor a legelvadultabb, legaszociálisabb gyermek is megérzi a közösség értékét a pedagógushoz való ra­gaszkodás révén. Ha az ideálnak elfogadott nevelő megbecsüli az osztályközösség hivatalos szerveit, rendjét, szabályait —, akkor a gyermek önkéntelenül bizonyos mértékben azonosítja magát ideál­jával, és belső szükségességből hasonlóan cselekszik. A jó nevelő „demokratikusan“ irányít, hol határozottan kezde­ményez, hol pedig ő tesz eleget a tanulók kívánságainak. Sokszor alkalmazza a közösségben a „mi“ szót, nemcsak második és harma­dik személyben emlegeti a gyere­keket. így az egész közösség ne­vében önmaga a gyermekek elé állítja azokat a követelménye­ket, amelyeket az osztálynak az ő segítségével meg kell valósítania. Olyan atmoszférát kell teremteni, amelyben mindenki az önnevelést tartja célnak, s mindenki előtt eszmény az, hogy a közös önne­velési célt egymás segítségével érjék el. Az egybeforrt közösségek kiala­kítását a közös feladatok biztosít­ják, olyanok, amelyek sok önálló ötletet, tevékenységet követelnek, vagyis a gyerekek egyénisége sze­rint differenciálhatok, és érdekes részfeladatokra adnak alkalmat. Helyes, ha felkeltjük a tanulók közös tanulási vágyát, például jó és gyengébb tanulókból álló bri­gádokat kérdezünk ki vagy állí­tunk versenybe egymással. A kö­zösségi nevelés szempontjából igen fontos volna az is, hogy ha egy tanuló valamit nem tud, a kö­vetkező órán önként jelentkezne a szóban forgó kérdés helyes meg­válaszolására, így biztosítható az egész osztály tudása és együttha- ladása. Kitűnő aktivizálási lehe­tőségek nyílnak az egyes tanulmá­nyi kirándulások, kulturális intéz­mények látogatása, faliújság ké­szítése, a közhasznú munkák szer­vezése alkalmával. Az év eleji munkaterv kidolgozásakor mind­ezt figyelembe vesszük. A munka­terv nem öncélú dolog, hanem a további munka kifejlesztésének irányítója. A körültekintő munka- terv hozzávetőlegesen a követke­ző pontokat tartalmazza: 1. Az osztály jellemzése (elő­menetel, fegyelem]. 2. A tanulók előmenetelének ja­vítására szolgáló intézkedések. 3. A tanulók erkölcsi és politi­kai nevelése (az erkölcsi beszél­getések témája és időpontja]. Í4

Next

/
Thumbnails
Contents