Szocialista Nevelés, 1962. szeptember-1963. augusztus (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 1. szám - Szeberényi Zoltánné: Év eleji gondolatok az osztályfőnök szerepéről a közösségi nevelésben
feladatokban, versenyeken, nyersanyag hulladék-gyűjtésben húzódozva, immel-ámmal vettek részt. Mindkét említett esetben csakis az aktíva teljes átszervezése hozott eredményt meglehetősen hosszú és sok vesződést, türelmet igénylő idő után. Itt idézhetjük az egyik lelkiismeretes osztályfőnök mondását: Hja, nem egy áttöprengett éjszaka az ára egy jó osztályközösség kialakításának... A jó pedagógus ezeket a lehetőségeket megelőzi. Az osztály minden gyermekéről meg lehet állapítani valami szép tulajdonságot, mindenki jól használható valamire (a leggyengébb, legrakoncátlanabb tanuló is lehet esetleg kiváló szüneti ablakfelelős]. Az kell, hogy az osztály minden egyes tanulóval szemben érezzen köszönetét vagy tiszteletet, mely a segítőkészség illetve a közösségi szellem alapja. Ha az osztályfőnök az egész közösséggel szoros kapcsolatot tart fenn, ha őt magát is átfűti a közösségi érzés, akkor a legelvadultabb, legaszociálisabb gyermek is megérzi a közösség értékét a pedagógushoz való ragaszkodás révén. Ha az ideálnak elfogadott nevelő megbecsüli az osztályközösség hivatalos szerveit, rendjét, szabályait —, akkor a gyermek önkéntelenül bizonyos mértékben azonosítja magát ideáljával, és belső szükségességből hasonlóan cselekszik. A jó nevelő „demokratikusan“ irányít, hol határozottan kezdeményez, hol pedig ő tesz eleget a tanulók kívánságainak. Sokszor alkalmazza a közösségben a „mi“ szót, nemcsak második és harmadik személyben emlegeti a gyerekeket. így az egész közösség nevében önmaga a gyermekek elé állítja azokat a követelményeket, amelyeket az osztálynak az ő segítségével meg kell valósítania. Olyan atmoszférát kell teremteni, amelyben mindenki az önnevelést tartja célnak, s mindenki előtt eszmény az, hogy a közös önnevelési célt egymás segítségével érjék el. Az egybeforrt közösségek kialakítását a közös feladatok biztosítják, olyanok, amelyek sok önálló ötletet, tevékenységet követelnek, vagyis a gyerekek egyénisége szerint differenciálhatok, és érdekes részfeladatokra adnak alkalmat. Helyes, ha felkeltjük a tanulók közös tanulási vágyát, például jó és gyengébb tanulókból álló brigádokat kérdezünk ki vagy állítunk versenybe egymással. A közösségi nevelés szempontjából igen fontos volna az is, hogy ha egy tanuló valamit nem tud, a következő órán önként jelentkezne a szóban forgó kérdés helyes megválaszolására, így biztosítható az egész osztály tudása és együttha- ladása. Kitűnő aktivizálási lehetőségek nyílnak az egyes tanulmányi kirándulások, kulturális intézmények látogatása, faliújság készítése, a közhasznú munkák szervezése alkalmával. Az év eleji munkaterv kidolgozásakor mindezt figyelembe vesszük. A munkaterv nem öncélú dolog, hanem a további munka kifejlesztésének irányítója. A körültekintő munka- terv hozzávetőlegesen a következő pontokat tartalmazza: 1. Az osztály jellemzése (előmenetel, fegyelem]. 2. A tanulók előmenetelének javítására szolgáló intézkedések. 3. A tanulók erkölcsi és politikai nevelése (az erkölcsi beszélgetések témája és időpontja]. Í4
