Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-03-01 / 3. szám - Tanítók napjára
nem találunk ehhez hasonlítható példát. Említsük csak a legutóbbi eredményeinket. Az elmúlt évben a CSKP és a nemzetgyűlés megtárgyalta, majd jóváhagyta az új szocialista alkotmányt, amelynek alapján hazánk — a Szovjetunió után — a világ második szocialista államává vált. A tanulóknak nyújtott tankönyv- és tanszer ellát ás terén pedig a világ első államaként ismernek bennünket. Ez idén a harmadik ötéves terv első évében hazánkban életbe lép az új iskolatörvény. Országunk rendkívül nagyméretű beruházásokat fordít iskolák, nevelési intézmények létesítésére, fenntartására, a műveltség fejlesztésére. Ez tette lehetővé, hogy — ilyen rövid idő alatt megteremthessük a szocialista kulturális forradalom betetőzésének előfeltételeit. Szocialista államunk nemzetiségre való tekintet nélkül gondoskodik a dolgozók kulturális és művelődési színvonalának állandó emeléséről. Iskolapolitikánknak — és nem utolsósorban — nagy ügyünkért lelkesen harcoló pedagógusainknak köszönhető, hogy az oktató-nevelő munka és az iskolarendszer fejlesztése terén túlszárnyaltuk a legfejlettebb kapitalista államokat is. Azonban kimagasló eredményeink ellenére sem elégedhetünk meg eddigi sikereinkkel, ez gátolná pedagógiai munkánk továbbfejlesztését. Olyan embereket kell nevelnünk, akik fel vannak vértezve a marxista- leninista világnézettel, s fel tudják használni a gyakorlatban az iskolában szerzett elméleti ismereteiket, és akik a rájuk bízott legigényesebb feladatokat is meg tudják oldani. Iskolarendszerünk rohamos fejlődésének korszakában élünk. Társadalmunk — eddig sohasem tapasztalt — sokirányú érdeklődést tanúsít az iskola iránt. Ennek az érdeklődési iránynak egyik központi alakja maga a pedagógus. A nevelők érzik a legjobban, hogy felelősségteljes munkájuk eredményének egyik komoly előfeltétele a bizalom és az elismerés. Társadalmunk ismeri és figyelemmel kíséri munkánkat, éppen ezért nagyrábecsüli ataítót. Ez a megbecsülés ösztönözzön bennünket — a pedagógus-napon is — még nagyobb munkafeladatok elvégzésére és felelősségérzetre. Legjobb tudásunkkal és igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy tanítványainknak, közvetve pedig szocialista hazánknak a lehető legtöbbet nyújthassuk a nevelés és az oktatás széles skálájú területén. A tanítók napja alkalmából hasson át bennünket Ján Arnos Komenský szelleme, dolgozzunk úgy, ahogy nemes hivatásunk és népünk tőlünk megköveteli. Táplálja felelősségérzetünket az a tudat, hogy a mi kezünkben van a jövő egyetlen ígérete — a fiatalság, akiknek sorsa döntő mértékben a mi munkánk eredményétől függ. A „népek tanítójának” pedagógiai örökségére építjük szocialista oktatásügyünk továbbfejlesztését szolgáló új iskolatörvényünket is, amely hazánkat mind a nevelés, mind pedig az oktatás terén a világ egyik élenjáró országává teszi. Ennek a gazdag távlatokat ígérő feladatnak a végleges megvalósításán már dolgozunk. Megérdemelt köszönet és elismerés illeti a pedagógus-napon ezért a munkájáért minden tanítót! A közös iskolai ünnepélyen, az osztályokban vagy bárhol másutt, ahol 66
