Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-02-01 / 2. szám - A Komenský… / Folyóiratszemle
Folyóiratszemle 61 pasztalatokat, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának forradalmi jelentőségét. Intézete a termelő munkahelynek az iskolával alkotott komplex üzeme volt. A haladó pedagógia útja Komenskytől Ma- karenkóig jelentős munkásságán keresztül vezet. Középiskolai évkönyvek szerkesztésére hívja fel a figyelmet dr. Szebeni Lajos Egerből. Az évkönyvek a tanulókat jobb tanulásra serkentik, mivel az érdemjegyek kimutatását széles körben olvassák. Büszkén olvassák az iskola egész évi eredményeit, melyekhez mindnyájan hozzájárultak. Az évkönyv olyan emlék, melyet évek múlva is szívesen vesznek kezükbe a tanulók. Hasznosak a pedagógusok számára is, mert az évkönyvből betekintést nyernek más iskola életébe. Az alsótagozati oktatási rovatban az olvasómozgalomról ír Seres József. Szerinte a tanulónál az olvasás-írás tanulása megszakítja, akadályozza a gyermeknek az irodalmi fejlődését. Ezért kell időben megkezdeni az olvasómozgalmat, mesedélutánok szervezését és az iskolai könyvtár kiegészítését, hogy minél több megfelelő, hat-tíz évesnek szóló könyv álljon az olvasókészség fejlesztésére. A tanítók az iskolában irányítsák a tanulók olvasását. Az olvasómozgalom legszervezettebb formája a mesedélután, amikor egyes osztályok tanulói tanítójuk segítségével maguk készülnek fel rá. A tanító választja ki a megtanulandó verseket, meséket és ő maga is aktívan vesz részt szép előadásával ezeken a délutánokon. Szépirodalmi müvek jegyzékét állította össze a pionírmunkához K o p r é J ó- zsef. Ezek a személvények hűségre és hazaszeretetre nevelnek, megtanítják megbecsülni a munkát, és fejlesztik a tanulók esztétikai nevelését. Az alsó tagozati rajzoktatás nevelési feladatáról ír Ráthonyi Lajosné. A rajzórákon pontosságra, rendszeretetre, önkritikára neveljük a tanulókat, azonkívül erkölcsi és akarati nevelést is végzünk. Az osztálykorrektúra alkalmával a tanulók megfigyelés alapján állapítják meg a hibákat, és elmondják, hogyan kell azokat kijavítani. Jó tanácsot ad a színek tanítására К é- ringer László. Sárga, piros és kékszínű üveglapok segítségével magyarázza meg a színkeverékeket. Ugyanezt a szolgálatot megteszi a színes celofánpapír is, valamint a színkártya is. Megtanítja őket a kiegészítő színek felismerésére és ezáltal tudatosítja bennük, hogy az öltözködésnél egy bizonyos ' színes, ruhadarabhoz milyen színű kellék illik. így már kiskoruktól fejleszti bennük a jóízlést. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE. A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizottságának folyóirata. XVIII. kötet, 1960. Hosszabb szünet után a szépen virágzásnak induló magyar pszichológia ismét megújítja hajdani szaklapját, a Magyar Pszicnológiai Szemlét. A Magyar Tudományos Akadémia pártfogása alatt jelenik meg mint az Akadémia Pszichológiai Bizottságának folyóirata Gegesi Kiss Pál aka_émikus szerkesztésében. A lapnak az a hivatása, hogy a magyar pszichológiát magas tudományos színvonalon tovább' fejlessze, hogy a marxizmus-ieninizmus szempontjából segítse az alapvető pszichológiai kérdések tisztázását, főleg a filozófiával való kapcsolatban is; továbbá, hogy a lehető leghamarabb közölje főleg a magyar szakemberek új megismeréseit, felfedezéseit a pszichológia terén; a folyóirat szintúgy tájékoztat a hazai és külföldi pszichológiai és egyéb rokon szak- irodalomról. A Pszichológiai Bizottság albizottságai szerint a tudományos munkának — és eszerint a fenti folyóirat publicisztikai tématikájának is — főleg ebben az irányban kell kifejlődnie: 1. filozófiaipszichológiai tématika, 2. általános, kísérleti pszichológia, a közösségi élet pszichológiája, 3. pedagógiai pszichológia, 4. a munka pszicnológiája, 5. orvosi pszichológia, 6. gyógypedagógiai pszichológia, 7. a művészet pszichológiája, 8. a kriminalisztika problémáinak pszichológiája, 9. a pszichológia alkalmazásának és módszertanának problémái. Gazdag program, komoly és érdekes, különösen a pedagógusok szempontjából is. A folyóirat negyedévenként jelenik meg, így eddig három szám látott napvilágot. Színvonaluk és tématikájuk szép, a szerkesztő bizottság és a feltételezhető munkatársak együttese jogos reményt nyújtanak, hogy a lap színvonala a jövőben emelkedni fog. Gegesi Kiss P. bevezetője az 1. számban rövid történeti visszapillantást nyújt a lap múltjára, és egyúttal programvetését adja a magyarországi pszichológiának. Kardos L. A lélektani kísérlet c. cikkében a pszichológia nagyon komoly alapvető problémáit oldja meg marxista szempontból. Emellett helyesen tudatosítja, hogy a lapban nemegyszer szükséges lesz a régebbi problematikához is visszatérni, hogy a magyar
