Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-02-01 / 2. szám - Jeso Bartolomej: Néhány szó a tanító óratervének elkészítéséhez
Kende: A képzőművészeti nevelés tanítása az 1. évfolyamban 47 Ezért a gyermek színérzékét fejleszteni kell. A lágy, színes, grafikai anyagokkal és festékkel készült rajzok nem kívánnak oly tökéletes mozdulatokat, mint a ceruzarajz; ez utóbbit csak a 3. évfolyamtól alkalmazzuk. A képzőművészeti alkotások nevelő hatását a tanító a gyermekirodalom gazdag illusztrációs anyagán domborítja ki. Kiválasztja a 6 éves gyermek lelkivilágához közel álló, a technikai színvonalnak megfelelő és nevelési szempontból is megfelelő témákat. Ezeknek az illusztrációknak művészi értékét a gyermek az irodalmi szöveg tárgyalása alkalmával figyeli és érti meg az olvasási és a képzőművészeti nevelés óráin. A könyvek illusztrációiból kiindulhatunk a tematikus rajzolásban is, máskor az órát valamelyik művészi értékű illusztráció hangulatos, a gyermek számára érthető, rövid értékelésével fejezhetjük be. Érre a rajzolt bábfilmek is alkalmasak. Az 1. évfolyamban a megismerést, a megfigyelő képességet, az alakokra, a színekre való visszaemlékezést a szemlélet és képzelet után való, valamint a tematikus rajzolás alkalmával lassan fejlesztjük. Itt legyünk tekintettel azokra a tanulókra, akik nem jártak óvodába. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt a lélektani tényt, hogy a 6 éves gyermek a valóságot csak hézagosán ismeri, a részletekre nem terjed ki a figyelme. Ezért kezdetben a nagyobb mozdulatokat sajátíttatjuk el festékanyaggal, nagy felületen, nagy és egyszerű alakban részletek nélkül, mert a gyermek figyelme a jelenségeket és tárgyakat részleteiben nem képes elemezni. A gyermek alkotó tevékenységének a tartalmát olyan tárgyak és jelenségek képezzék, amelyek a gyermek érzelmeire hatnak és számára eléggé ismertek. Nem korlátozhatjuk a tárgyak elemzését, megismerését csak a képzőművészeti nevelés óráira. Feltétlenül szükséges, hogy a képzőművészeti nevelést a többi tantárgyakkal, így a tanítási nyelvvel, a tárgyi ismeretekkel, a munkára való neveléssel, a számtannal is koordináljuk, ezt főleg a tematikus rajzolás kívánja meg. Az 1. évfolyamban a tematikus rajzolás összefügg a szemlélet alapján való rajzolással, amit nem szabad a véletlenre bíznunk, hanem e téren is terv- és célszerűen kell haladnunk. Ember és állati alak, fa, virág, jármű, gép, szerszám, gyümölcs stb. rajzolása alkalmával ügyeljünk arra is, hogy a rajzolásban bizonyos minőségű színvonalat is elérjünk. Az iskolaév folyamán váltakozva többször is visszatérünk az említett alakok rajzolásához azzal a céllal, hogy fokozatosan, nagy pedagógiai érzékkel, magyarázattal a jellemző gyermekded rajzokat a reális ábrázolás felé irányítsuk. A megszokott témakörökön kívül időkint szükséges munkatervünkbe vonalvezetési gyakorlatokat is vegyítenünk, és ezt a tartalomnak megfelelő mozdulattal kell kísérnünk. Pl. a csukló és az ujjak mozgatására a falevelek hullását utánzó körkörös és hullámmozdulatokat végeztetünk. A tematikus rajzolás óráinak száma az 1. félévben kevesebb, a másodikban több. A szemlélet és képzelet után az egyedek ábrázolását végezhetjük modellezéssel vagy más alkotó technikával is, pl. papírból való kivágással
