Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-02-01 / 2. szám - Havas Vilmosné: Készítsünk jó órarendet!
42 Havas V ilmos né: Készítsünk jó órarendet! Minden pedagógus célja, hogy oktató-nevelő munkájában minél jobb eredményt érjen el, s az iskolát minél szorosabban egybekapcsolja az élettel. A szocialista iskola több, alaposabb és gyakorlatibb tudást akar adni, mint a régi iskola, tehát az órabeosztásnak is ügyesebbnek és célravezetőbbnek kell lennie. Mint ismeretes — a szervezet ellenállóképessége, az idegrendszer teherbíróképessége a délelőtti tanításnál kedvezőbb. Ezért a délutáni tanításnál igyekezzünk még nagyobb mértékben szemléltetni. Ha olyan iskolában taníthatunk, ahol nincs váltott tanítási rendszer, előnyös a helyzetünk. — Az órarend összeállításánál elsősorban azt kell vennünk tekintetbe, hogy a felső tagozat tanulói is csak kb. 20 — 25 percig tudják összpontosítani figyelmüket egy tárgyra, ezért ezt az időt kell a tanítónak kihasználnia az új anyag tárgyalására, mert utána beáll az elfáradás, és pihentetőnek a figyelem más irányú lekötését kell megvalósítani. Az órák változatossága elűzi vagy csökkenti a fáradtságot, tegyük hát az órarendet is változatossá. Vizsgáljuk meg, melyek azok a tantárgyak, melyek a tanulóktól a legtöbb energiát követelik? Ezek a matematika, nyelvtan, fogalmazás, idegen nyelvek. A tanulók aktív munkaképessége a második, harmadik órán a legmagasabb, azért ezekre az órákra kell tenni a nehéz tárgyakat. A harmadik óra után szokott lenni a nagyszünet, mely megszünteti a tanulók fáradtságérzetét, kik újult erővel látnak a munkához, noha aktivitásuk már nem emelkedik a második, harmadik óra szintjére. Az aktív pihenés nem tétlenséget jelent, hanem másfajta elfoglaltságot, az agycentrum ellentétes irányú foglalkoztatását, hogy a tanuló erőt gyűjtsön a következő órára. A tanulás változatossága, a szünetek és az aktív pihenés szem előtt tartása mellett próbáljuk összeállítani a jó tanítási órarendet. A közép- és felsőfokon első órára ajánljuk a szlovák nyelvet, matematikát, magyar vagy orosz nyelvet, utána pedig a fizikát, kémiát és földrajzot, illetve történelmet. A magyar iskolákban a szlovák nyelv tanítása igen fontos, specifikusan döntő tárgy, mivel az ifjúságnak erre van legnagyobb szüksége. Ha a matematika a negyedik órára esne, úgy tartsunk geometriát. Sohase tegyünk matematika után fizikát, mert ez két nehéz tantárgy, se pedig két idegen nyelvet egymás után, mert a hasonló jellegű tantárgyak az agykéreg ugyanazon idegsejtjeit foglalkoztatják, ami gátlást, elfáradást okoz. Arra is figyeljünk, hogy ne legyenek úgynevezett „könnyű” és „nehéz” napok. Éljük bele magunkat a tanuló helyzetébe, ha annak — bár egy-egy napra nem kell készülnie matematikából, fizikából, kémiából és biológiából, viszont másnap a matematikán kívül négy
