Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)

1961-07-01 / 7-8. szám - A szótani elemzés módjai / Nyelvművelés

Nyelvművelés 213 szefüggés szerinti elemzést nagyon sok helyen elhanyagolják, s a ki, mi mindig kérdő névmás, pedig lehet vonatkozó is, a dolgozó, dohányos kivétel nélkül melléknév, bár gyakran főnévként szerepel, a csak szót határozószónak tekintik minden helyzetben, ámbár kötőszóként is előfordul, a kapcsolatban alakot rágós főnévnek tekintik, jóllehet név­utó stb., stb. Amint látjuk, roppant fontos, hogy szótani elemzés al­kalmával a szót környezetében is vizsgáljuk, az adott helyzetben betöl­tött szerepét is nézzük, mert másképp hibába esünk, rossz elemzési eredményre jutunk. Éppen ezzel érjük el, hogy tanítványaink gondol­koznak, keresik az összefüggéseket, és a nyelv elemeit nem tekintik minden esetben merev kifejezési formáknak, hanem a gondolkodás ru­galmas, szükség szerint alkalmazkodó eszközeinek. Különösen fontos szempont ez akkor, amikor régebbi szöveget elemeztetünk. Ne zavarjon tehát bennünket, hogy egy-egy szóalak két-három szófaji kategóriába is tartozhat. A számjegyeknek szintén több értékük van helyük szerint. Hogy tisztábban láthassuk magunk előtt a tévedési lehetőségeket, te­kintsük át a szófajokat — rámutatva a problematikusabb jelenségekre. A főneveket nem nehéz fölismertetnünk. Kérdésük, jelentésük biz­tosan eligazít, még akkor is, ha alakilag melléknevek. Ha tudatosítottuk tanítványainkban, hogy sok melléknév főnevesült, s a főnevesülési fo­lyamat állandó kísérője a nyelvnek, természetes forrása a főnévi ka­tegória gazdagodásának (vö.: felelős, vezető, traktoros, farkas, szarvas, sertés, dobogó, kerülő, tanító, oktató, fürdő, mosdó, daráló, ökölvívó, futó), s éppen ezért némelyik melléknév szerepelhet mai nyelvhaszná­latunkban főnévként és melléknévként is, akkor könnyen fölismerik, hogy a következő mondatokban mikor van melléknévi s mikor főnévi jelentése: Ablakán áthatolt az életet adó napsugár. Zivatar miatt az a d ó nem sugároz. Eljön az idő, amikor adó nem lesz. — Az ajánló is­kola nem küldte meg iratait. Ajánlóihoz ment tanácsért. A film nevelő hatású. A nevelő pontosan jár órára. Kísérő szöveget írt. A kísérő vezette a külföldi vendégeket. Halott embert szál­lítottak. A halottat sokan elkísérték utolsó útjára. A dolgozó parasztok hamar fölismerték a szövetkezetesítés előnyeit. Minden dolgozó tudja kötelességeit. Olykor arra is figyelmeztethetjük őket, hogy a főnevet is szoktuk minőség megjelölésére használni, - hogy könnyebben megértsék aztár;, miért jelző például a tenger ebben a mondatban: Tenger virág nyílik tarkán körülötte. A melléknév és számnév fölismertelése sem szokott különösebb mun­kát igényelni. Az előbbinél azonban figyelembe kell vennünk a föntebb említett főnevesülési lehetőséget. Néha talán bökkenő lehet a lehető­ségek adta előnyök, a munkás készítette áru, a z apja nevelte fiú, a bosszú dik t ált a düh szókapcsolatok ritkítva sze­dett szavainak besorolása.Mai nyelvünkben nincs sok ilyen szóalak. A ré­giségben jóval többet találunk. Ezek tulajdonképpen birtokos személyrag­gal ellátott melléknévi igenevek, tehát a melléknevek közé soroljuk őket. Régi irodalmunkban és a népnyelvben előfordulnak ezek az alakok főnévi jelentésben is, pl.: Rúgd agyon az ilyen-olyan adtát. Nem ritka az indulat­szó értékű használata sem: Adta teremtette, mit csináltok ott? A szöveg-

Next

/
Thumbnails
Contents