Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-01 / 1. szám - Bertók Imre: Még egyszer a magyarázatról
Bertók Imre: Még egyszer a magyarázatról Megjegyzések dr. Kerékgyártó Imre „A magyarázat” c. cikkéhez, amely -folyóiratunk I960, októberi számában jelent meg. A tantervek új tartalma törvényszerűen magával hozza oktató-nevelő munkánkban az új módszerek keresését és alkalmazását. így kerül szóba az új ismeretek közlésének egyik fontos didaktikai láncszeme, a magyarázat. Természetesen itt is valami újról kell beszélnünk az előző régivel szemben. Dr. Kerékgyártó Imre cikkében erre a fontos és lényeges problémára újra felhívja figyelmünket. A magyarázat kérdéséhez néhány szót szeretnék még hozzáfűzni. Itt arra gondolok, hogy oktató-nevelő folyamat ma már a termelő folyamattal bővült. Említsük csak meg a kísérleti földön, a műhelyben, a II. cikluson a termelés alapjaiban végzett termelőmunkát, mely utóbbi Szlovákiában a magyar iskolák egy részében szlovák nyelven folyik. A gyakorlat azt mutatja, hogy itt bonyolultabb feladattal állunk szemben a magyarázatot illetően. Itt bár sok esetben a szemléltető eszközök megkönnyítik a magyarázatot, a tanulók számára bizonyos megterhelést jelent, hogy a magyarázat nem anyanyelvűnkön folyik. így a magyarázat előkészítése nagyobb feladatot ró a tanítókra. Részben bonyolódik a helyzet akkor, ha a magyarázat nem az osztály falai között, hanem a természetben folyik le. Itt táblai vázlatról szó sem lehet, sőt még a jegyzetelés is körülményes. Sajnos ezen a téren még csak tapoga- tódzunk, keresgélünk. A nyelvtanításnál is találkozunk bizonyos nehézségekkel. Amíg az új tanterv a tanulók aktivitásának kiváltását, logikus gondolkozásuk fejlesztését, ítéletalkotásuk élességét kívánja maximálisan elérni, ami a gyakorlatban a nyelvtan tanításánál az induktív módszer alkalmazását követeli meg, addig ez a módszer igen sok időt emészt fel a rögzítés rovására. Helyes lenne, ha leszögeznénk, hogy jól ismert, könnyen érthető nyelvi jelenségek tanítását deduktív módon végezzük, mégha ez passzívabb módszer is, és csak nehezebb nyelvi jelenségek magyarázatánál alkalmazzuk az induktív módszert. Az is tény, hogy sokszor szinte összefonódik a két módszer, és nem lehet éles határvonallal elkülönítve, ami nagyon is helyes. Ezenkívül néhány szót szeretnék szólni a magyarázat, az irodalmi szemléltetés emocionális hatásáról, amely sokszor eredményesebb és hatásosabb a logikai érvelésen alapuló magyarázatnál, különösen az irodalmi élmény kiváltásánál. Pl. Mikszáth „Az a fekete folt” c. elbeszélése határtalan emocionális hatást vált ki, ugyanúgy hat a „Hosszú az út hazáig” c. film még a nem magyar nemzetiségű hallgatókra is. A logikai ismertetés és az emocionális élmény tökéletes összhangjának kell ki-
