Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-04-01 / 4. szám - František Janek: Pártunk dicső hagyományai szellemében
ÍOO Janek: Pártunk dicső hagyományai szellemében Külön rámutathatunk a szlovák szociáldemokrácia forradalmi kikristályosodására. Szlovákiában a munkásosztály nem vállalta a burzsoá szociáldemokráciához kötött alárendelt szerepet, és az orosz bolsevisták példájára önálló, forradalmi osztálypolitikát követelt. Ez részben az Oroszországból visszatérő csehszlovák kommunisták hatásának köszönhető, akik az első világháború idején fogolyként kerültek Oroszországba, átélték az orosz proletariátussal a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és így személyesen győződhettek meg a bolsevik párt szerepéről és jelentőségéről. A proletár nemzetköziségre való nevelés szempontjából ki kell emelnünk, hogy a szlovákiai szociáldemokrácia ellenzéki mozgalma nacionalista ellenes beállítottságú volt. Ugyanis a párt jobboldalát a burzsoá nacionalizmus jellemezte, (amelynek következtében 1919 első felében a magyar-német szervezetek nem egyesülhettek a szlovák szervezetekkel), és nem érdekelték a munkások alapvető anyagi követelményei. Azonban a súlyos szociális helyzet és a közös osztályérdekek arra kényszerítették a proletárságot, hogy az osztályharcban — nemzetiségre való tekintet nékül — kezet nyújtson egymásnak. Ezt bizonyítja a proletárság szervezési egységre való törekvése. A szlovák, cseh és magyar munkásság együttműködését igen jól megmutathatjuk tanulóinknak a Szlovák Tanácsköztársasággal foglalkozó anyag folyamán. Ki kell emelnünk, hogy a Magyar Tanácsköztársaság jelentős szerepet játszott a szlovákiai proletariátus forradalmasításában, továbbá, hogy 1919-ben, amikor a magyar Vörös Hadsereg Szlovákia területére lépett, lehetővé vált a szovjet hatalom megalakulása a megszállt területen. A magyar proletariátus és a vele együtt küzdő szlovák és cseh munkások hősi harca megvalósították a proletariátus diktatúráját, és 1919. június 6-án Prešovon a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltását. Szlovákiában a munkások ezreinek lehetősége nyílt, hogy forradalmi tapasztalatokat szerezzen és mindezt a proletár államért folytatott harc közepette. A proletariátus diktatúrájáért folyó harc Szlovákiában kedvező hatással volt a szlovák és magyar proletariátus forradalmi alapon való egyesítésére. így a munkásmozgalom történetében haladó hagyomány lépett életbe, amelyet mindig magáénak vallott a München előtti köztársaság forradalmi proletariátusa. Hasonlóképpen felhasználhatjuk a decemberi sztrájkkal foglalkozó tananyagot. Az 1920 decemberében lejátszódó sztrájk a kapitalizmus idejében a munkásosztály legnagyobb, legharcosabb megmozdulása volt. A sztrájk, amelyben körülbelül 1 millió munkás vett részt, az egész köztársaságban szétterjedt. Szlovákiában 42 akkori járásban folyt le, és kb. 50 ezer munkás vett benne részt. Minthogy ebben a megmozdulásban a proletariátus közvetlen érdekéről volt szó, azért volt ennyire mozgalmas és nagyarányú. A burzsoázia a sztrájkot a legkegyetlenebb eszközökkel nyomta el. Itt ki kell emelnünk a cseh és szlovák munkások harcán kívül a magyar és ukrán munkások hősiességét is. A tanulóknak megmagyarázhatjuk nemcsak azt, hogy egyes járásokban, pl. Vrútkyn, Nové Zámkyn, Hurbanovón, Levicén, Vráblén stb. a szlovák és magyar munkások közösen kezdtek sztrájkba, hanem rámutathatunk a magyar emi-
