Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 1. szám - Az iskolások testedzéséről / A szovjet pedagógiai irodalomból
A szovjet pedagógiai irodalomból 29 alakíthatnak, ennek megfelelően, több szakosztályt is. A sportversenyzők előkészítése — a sportszakosztályok feladata. A tornatanító a legnagyobb figyelmet azonban, az általános testnevelés szakosztályának szentelje. Ebbe a szakosztályba minden egyes tanuló beletartozik; itt edződjön a szabadgyakorlatokban, szertornában, futásban, ugrásban, úszásban s az éghajlati és terepviszonyoktól függően, síelésben, turisztikában stb. Az általános testnevelés egyes köreit, az idősebb osztályosokból kikerülő testedzők, a tornatanítók irányítása és ellenőrzése mellett is vezethetik. Ezekbe a körökbe valamennyi tanulót be kell vonni, elsősorban azonban a fizikailag kevésbé fejlett gyermekeket. Minden tanulónak évente legalább 3 — 4 sportversenyen kell részt vennie. Valamennyi típusú iskola VUI —XI. osztályának a testnevelés céljaira fakultatív tornaórákat engedélyeznek, amiről sajnos, a legtöbb tanítónak „nincs tudomása.”. Néha viszont ezeket a fakultatív órákat a jó tornászoknak kiegészítő, pótkiképzésére használják fel. Ez nagyon helytelen: ezekbe az órákba a testedzésben visszamaradt vagy fizikailag gyenge fiúkat és lányokat kell belevonni. A tanulók testnevelésének munkájában az iskolák egész tanítói kara, beleértve az iskola igazgatóját, vegye ki tevékeny részét. A jól megszervezett és helyesen irányított testnevelés fegyelemre szoktatja, egybetömöríti a tanulóifjúságot, elősegíti a tanító és tanuló közötti helyes viszony, baráti légkör megteremtését, lehetővé teszi, hogy a tanító jobban megismerhesse tanítványát és megszilárdítsa tekintélyét. Meg nem engedhető, különösen az I—IV. osztályokban, hogy a tornaórákat más tantárgyakkal helyettesítsék. A játékok és szabadgyakorlatok a szabad levegőn a gyerekek számára nélkülözhetetlenek. Minden tanító, de kivált az alsóbb osztályok tanítói váltsák valóra a higiéniai nevelést. Tisztaság az osztályokban, szellőztetés, aktív pihenés az óraközökben, néhány perces szabadgyakorlat vagy lélegzési gyakorlat a tanóra folyamán, a tanuló testtartására, külsejére vonatkozó észrevétel — mindezek olyan alkalmak és momentumok, amelyek nem kerülhetik el a jó tanító éber figyelmét. A testnevelés körül észlelt egyik igen lényeges hiba, az elégtelen orvosi szolgálat az iskolákban, a testnevelésben résztvevő gyermekek nem kielégítő orvosi ellenőrzése. Az érvényben lévő előírásoknak és rendszabályoknak értelmében az orvosi szervek kötelessége, hogy szigorúan ellenőrizzék a tanulók munkájának és pihenésének ritmikus váltakozását, ügyeljenek, hogy a tanulókat a tanulással, a közérdekű munkákkal ne terheljék túl, továbbá odahassanak, hogy a tanuló egészségét minden lehető módon óvják. Ennek ellenére a legtöbb iskolában az egészségügyi szolgálat bizony sok kívánni valót hagy hátra, minthogy az iskolai rendelők teljes hiánya, vagy azok elégtelen felszerelése következtében az orvosi szolgálat és felügyelet egyáltalában nem vagy csak tessék-lás- sék lesz betartva. Számtalan iskolában — vérnyomás-mérő, szpirométer, mérleg, mérce, dinamóméter stb., — tehát a legszükségesebb orvosi felszerelés hiánya gyakran lehetetlenné teszi a legelemibb orvosi vizsgálatot vagy beavatkozást. Már a legközelebbi jövőben oda kell hatni, hogy minden iskolaépületnek meglegyen a maga saját leltárával és orvosi műszerekkel jól felszerelt orvosi rendelője. Az ifjúsági torna- és sportversenyeknek, az iskolai testnevelés rendszerében igen fontos szerep jut. A sportversenyek felkeltik a tanulóknak a sport iránti érdeklődését, s a rendszeres tréning a csúcsteljesítmények elérésére sarkallja őket. Itt az ideje, hogy a gyermek-sportiskolák és az általános műveltséget nyújtó iskolák tanulóit a nagy sportarénákra vezessük. A kerületi és területi sportegyletek spartakiádáit rendezzék három évenkint egyszer s ezek időközeiben szervezzenek országos tornaversenyeket a gyermeksportiskolák s az általános műveltséget nyújtó középiskolák egymás között. Nem szabad megengedni, hogy az iskola sportbecsülete kivívására vagy védelmére készületlen iskolásokat állítsanak ki. A kerületi testnevelési-kollektívák sportversenyein csakis 'jól edzett sportversenyzők képviselhetik iskoláikat. A gyermek-sportiskolák hálózata évről évre mindinkább nagyobb méreteket ölt s csupán 1960-ban 57 ilyen iskolával szaporodott. Igen helyes, hogy ezekbe az iskolákba csakis az arra érdemes és sportra termett iskolásokat vesznek fel, akiktől a felvételi vizsgákon egy bizonyos sport-normát követelnek. A gyermek-sport iskolák növendékeitől azonkívül, elvárják, hogy az általános mű
