Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 1. szám - Ján Miklo: Az osztatlan és részben osztott falusi iskolák segítségére
10 Mikló: Az osztatlan és részben osztott iskolák segítségére termelési viszonyai, ezek fejlődése, különösen a nagyobb gazdasági és politikai egységek (az EFSZ-ek egyesítése, a falu strukturális átszervezése) tervszerű megalakítása. Ezenkívül a szóban forgó iskolák átszervezését nagymértékben elősegítik falvaink rohamosan fejlődő közlekedési viszonyai is. Természetesen ezt az átszervezést fokozatosan és tervszerűen kell megvalósítani. Az egyes iskolai körzet, járás helyi viszonyaiból kiindulva minden járásban elsősorban előre el kell készíteni az iskolák etapszerű átszervezésének járási távlati tervét, és tekintetbe kell venni a közlekedési, elszállásolási, ellátási és egyéb feltételeket. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításába a szülőket és a nyilvánosságot is be kell vonni. Az alapfokú kilencéves iskolák tartalmának sikeres megvalósítása, valamint az osztatlan és részben osztott falusi iskolák nyugodtabb és alaposabb munkája érdekében további jelentős kérdéseket is meg kell oldani ezen iskolák eredményei és munkafeltételei megjavítása céljából. Helyszűke miatt itt csak két, mondhatni nagyon is lényeges és sürgős kérdést érintünk, éspedig a tanítási óra mesteri vezetésének szükségességét a több évfolyammal való munkában s ezzel kapcsolatban a tanulók napi és heti rendje tökéletesítésének fontosságát. A tanmenetek új koncepciója okvetlenül megköveteli, hogy egyre javítsuk, kiegészítsük és bővítsük a tanítást, a tanulók osztályon és iskolán kívüli munkáját. Nagy követelményeket rónak a tanítási óra mesteri irányítására, különösen tartalmát, felépítését, típusát és módszertani levezetését illetően. A tanmenetek azon követelménye, hogy a tanulók alaposan megértsék az új tananyagot, és helyesen felhasználják további művelődésük folyamán, megkívánja, hogy az osztatlan és részben osztott iskolák munkájából elsősorban kiküszöböljék a véletlent, az egészségtelen rögtönzést és a felületes munkát. Ezenkívül határozottan meg kell szüntetni a tanításban a nagymértékben elterjedt v erb álizmust, amely csak a mechanikus emlékezet fejlesztésén alapul. A tanulók nagy része pusztán elmondja a tananyagot, de az ismeretek nem hatják át gondolkodásukat, nem hatnak személyiségükre, sem meggyőződésükre. A tanmenetek új koncepciójából kiindulva elsősorban arra kell törekedni, hogy az oktató- nevelő munkában nagymértékben érvényesüljön a szemléletesség és tudatosság elve, a tanulók aktivitása és önálló munkája, hogy a tanulók a tanítás folyamán széles körben alkalmazzák a társadalmi gyakorlatból, az élő és élettelen természetből merített tapasztalataikat, és sokkal több idejük maradjon a tananyag begyakorlására. Ami a tanítási órát illeti, a tanítás alapelvei az osztatlan és részben osztott iskolákban ugyanazok, mint az osztott iskolákban, ahol minden évfolyamot más-más tanító tanít. Lényeges különbség van azonban főképp a tanítás módszereiben, amelyek a vegyes (kombinált) felépítésű tanítási óra jellegéből következnek. Itt tekintetbe kell venni a tanításban megnyilvánuló alapvető munkaformákat — a közvetlen tanítást és a tanulók önálló munkáját. A vegyes típusú tanítási óra két, illetve öt évfolyam részvételével a tanítási folyamat több elemét foglalja magában. Az óra különfélesége (különféle fajai, típusai) szerint szerepelnek, hogy melyik és hány évfolyamban magyaráz a tanító új tananyagot, és a tanítási óra
