Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)

1961-09-01 / 1. szám - Ján Miklo: Az osztatlan és részben osztott falusi iskolák segítségére

Ján Mikló:

Az osztatlan és részben osztott falusi iskolák segítségére

A falusi iskolák problémáinak az utóbbi időben fokozott figyelmet szentelnek. Ez az érdeklődés mindenképp indokolt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az Iskola- és Kultúrügyi Minisztérium 1959/60 iskolai évi kimutatása szerint 12 577 általános műveltséget nyújtó iskola volt, ezek közül 9188-at tett ki a részben osztott és osztatlan iskolák száma (ez az iskolák 73 %-a, ahol 433 425 tanuló tanult (az összes tanulóknak kb. 50 %-a. Szlovákiában ugyanakkor 4149 általános műveltséget nyújtó iskola volt 450 738 tanulóval az 1 — 5. évfolyamban, közülük 54 272 magyar tannyelvű iskolát látogató diák. Az említett szlovákiai iskolák közül 3058- at, tehát valamennyi iskola 73,7 %-át foglalták magukban a részben osztott és osztatlan iskolák, ezeknek az 1—5. évfolyamában összesen 167 333 tanuló művelődött, azaz 37,2 %. A részben osztott és osztatlan falusi iskoláknak ez a nagy száma szorosan összefügg azzal, hogy hazánkban igen sok a szétszórt falu, a távolfekvő hegyi település. Az ilyen iskolákban a munka bonyolult és nehéz, minthogy a tanító egy osztályban 2 — 5 évfolyamot tanít, s ezenkívül ezeket az iskolákat hanyagolják el a leginkább a múltban.

Pártunk iskolaügyi határozata szerint az osztatlan és részben osztott falusi iskoláknak az osztott iskolákkal egyenértékűek, ugyanolyan műveltséget kell nyújtaniuk az ifjúságnak, ugyanúgy kell azt felkészíteniük az életre. Ezenkívül még különleges küldetésük, hogy a falusi ifjúságban már gyermekkortól ápolják és fejlesszék az élő és élettelen természet és a mezőgazdasági pálya iránti szeretetet. Hiszen elsősorban ennek a fiatalságnak a soraiból kerülnek ki a mezőgazdasági káderek, a jövő szövetkezeti tagok és az EFSZ-ek funkcionáriusai .agronómusai, zootechnikusai és más szakemberei.

Az osztatlan és részben osztott falusi iskoláknak tehát — mint az alapfokú kilencéves iskolák szerves első részének — fontos feladatai és küldetése van. Világosan látni ezt az alapfokú kilencéves iskola új feladataiból és célkitűzéseiből, amelyek az eddiginél sokkal magasabb követelményeket rónak ifjúságunk sokoldalú felkészítésére. Ezért mindenképpen helyénvaló, hogy a kötelező alapfokú kilencéves iskolának, amely egész iskolarendszerünk alapját képezi, fokozott figyelmet szenteljünk mind a tartalom mind a munkamódszerek és -formák tökéletesítése szempontjából. Emellett az alapfokú kilencéves iskolák első foka, különösen pedig a falusi egy- és kétosztályos iskolák 1—5. évfolyamai legérzékenyebb problémáink közé tartoznak.

Forradalmi és szükséges követelmény, hogy a falusi ifjúság ugyanolyan műveltséget nyerjen, mint a városi fiatalság, ez is egyik mójda a város és a falu közti különbség megszüntetésének. De ez egyúttal felhívás is, hogy a részben osztott és osztatlan falusi iskolák minden szempontból