Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - A családlátogatás kérdései / Szülők iskolája
Nyelvművelés 61 lemző. Az a szerepe, hogy utaljanak vele valamelyik előtte levő mondatra, hogy éreztessék segítségével a korábbi gondolattal való összefüggést, Főleg a mellérendelő kötőszókat használják ilyenkor. A prózaírók írásaiban nem kifogásolhatjuk az ilyen használatot. Az írónak határozott célja van az ilyen mondatszerkesztéssel: a szereplő nyelvét jellemzi vagy korábban leírt gondolatához teremti meg vele a kapcsolatot. Tudatosan választott eszköz ez nála. Ereznünk kell azonban, hogy laza ez a mondatszerkesztés. d) A gyakorlatban a de, és, s, mert kötőszót szeretik így sokan használni. Példák: Mert ez a leghelyesebb megoldás. Mert nem tehetem másképp. De a mi célunk világos. De az ifjúsággal többet kell foglalkozni. S hogy a föld nem fukarkodik, ha jól megművelik, azt a szövetkezet átlagos gazdasági eredményei is bizonyítják. S a község legnagyobb örömére felépítették már a Rima egyik hídját, s rövidesen elkészül a második is, s ezzel örökre eltűnnek ... E mondatokkal elérkeztünk a kötőszók hibás használatának fertőző gócához. Az utolsó mondatban „csak” három kötőszó van. — Nyelvünkben nincs hagyománya a kötőszóval kezdődő mondatok használatának olyan mértékben, ahogy azt egyesek teszik. Az írók és költők stílusszándékkal fordulnak az ilyen mondatszerkesztéshez. Nem kívánatos, hogy szaporítsuk számukat. Gyakran műgond hiányára vall ez az eljárás, s megtéveszti az olvasót az összefüggés keresésében, értelmezésében. Majd ha elérjük Petőfi, Arany, Ady, József A. és Móricz nyelvművészetének szintjét, több jogunk és okunk lesz nekünk is kötőszóval kezdeni az egyszerű mondatot. SZÜLŐK ISKOLÁJA A családlátogatás kérdései Akár bejelenti a pedagógus a látogatását, akár váratlanul toppan be, szükséges, hogy felkészüljön a találkozásra. Legyen barátságos és közvetlen, ne lássék rajta elfogódottság sem aggodalom, hogy szívesen fogadják-e, nem jött-e alkalmatlan időben, nem neheztelnek-e rá a gyermekkel kapcsolatban, üdvözölje derűsen az elébe siető szülőket, s kezdjen velük először hétköznapi dolgokról beszélgetni. így könnyebben megoldódik a szülők nyelve, hamarább feloldódik elfogódottságuk. A találkozás sikere részben azon múlik, sikerült-e a pedagógusnak a beszélgetés elején megfelelő hangot megütnie, amely lehetővé teszi a közvetlen, baráti hangú beszélgetést. A nevelő magatartása is hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő légkör alakuljon ki a beszélgetés folyamán. Helytelenül jár el akkor, hogy ha túlzottan közvetlen, és ebbeni igyekezetében átsiklik a lényeges kérdéseken, de az sem helyes, ha zárkózott és merev, s mindjárt rátér látogatásának céljára, és máris hozzákezd a gyermek hibáinak felsorolásához. Nyilvánvaló, hogy a szülők ezt restelkedve fogadják, s talán még védekeznek is. Erre pedig semmi szükség sincs. A gyermek hibáit nem kell únos- úntalan felhányni-vetni, hanem arra kell törekedni, hogy megszüntessük azokat. Ez pedig csakis úgy lehetséges, hogy a nevelő és a szülő őszintén feltárja egymásnak a valóságot, nem csökkentik, de nem is túlozzák el a helyzetet, de ugyanakkor megtalálják a megfelelő eszközöket is a megoldáshoz. Igen helytelen az a gyakorlat, hogy a családlátogatás alkalmából csak a negatívumra mutat rá a nevelő. Bármilyen
