Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám - Bertók Imre: A népköltészet szerepe az óvodai nevelésben V.

89

Bertók Imre:

A népköltészet szerepe az óvodai nevelésben

(Folytatás)

A módszeres eljárás a mesemondásnál:

Az érdeklődés felkeltése után a következő módszertani lépéseket teszi az óvónő:

A mese tartalmával összefüggően először következik az analízis. Itt felelevenítjük azokat a fogalmakat, melyeket a gyermek már ismer, s melyek a mese megértése szempontjából okvetlen szükségesek. Utána következik a szintézis. Itt tulajdonképpen elmondjuk a mesét, összefoglaljuk a régi és új fogalmakat. A következő 1 épés az asszociáció-képzettársítás; most az új fogalmakat elmélyítjük, ezzel a gyermek fogalomkörét bővítjük, vagyis ismereteket nyújtunk — ez az értelmi nevelés kezdő szakasza.

Végül következik a konklúzió, a tanulság levonása. A gyermek értelmi fokának megfelelően levonjuk az erkölcsi tanulságot — emocionálisan hatunk a gyermekre — ez az érzelmi nevelés.

Konkretizáljuk most ezt az elméleti folyamatot az alábbi mese tárgyalására :

A KAKAS ÉS A PIPE

Volt az erdő kellős közepén egy kakas meg egy pipe. Meghalt a gazdájuk, nem volt mit enni nekik. Megéheztek. Találtak aztán egy szem vadkörtét, de a vadkörte nagyobb volt, mint a pipe gégéje. Hát azt mondja a pipe: — Menj gyorsan, kakaskám, hozzál egy kis vizet, mert megfúlok. Szalad a kakaska a kúthoz. — Jaj, édes kutam, adjál vizet, vizet viszem kispipémnek mert megfúl a vadkörtétől. — Nem adok vizet, míg nem hozol koszorút egy szép lánytól. Elment aztán a kakaska a szép lányhoz. — Szép lány, adjál koszorút. — Nem kapsz — mondja a szép lány — amíg nem hozol tejecskét a tehéntől. Elment a kakas a tehénhez is. — Tehén, adjál tejecskét, viszem a szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem a kúthoz, kút ad vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől. — Addig nem adok tejecskét a szép lánynak — mondja a tehén — míg nem hozol szénát a rétről. Elment a kakaska a réthez. — Rét, adjál szénát, viszem a tehénnek, a tehén ad tejecskét, a tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, a koszorút viszem kúthoz, kút ad vizet, a vizet viszem kis- pipének, mert megfúl a vadkörtétől. — Addig nem adok szénát mondja a rét — ameddig a boltba nem mégy kaszáért. Elment a kakaska a boltba: — Bolt, adjál kaszát, kaszát viszem rétnek, rét ad szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ad tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ad vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől. — Addig nem adok kaszát — mondja a bolt — ameddig nem hozol pénzt. Akkor szegény kakaska elbúsulta magát, ment gyorsan a szemétdombra kaparni, ott lelt egy krajcárt, azt elvitte a boltoshoz, akkor aztán kapott kaszát, elment a réthez, rét adta a szénát, tette a tehénke elé, tehénke adott tejecskét, vitte a tejecskét a lányhoz, szép lány készített koszorút, koszorút vitte kúthoz, kút adott vizet, a vizet egyenest vitte pipének, de bizony mikorra hozta a vizet, megfúlt szegény kispipe. A szegény kakaska tetteti magát, hogy nem bántja, de azért mindétig kiáltozza az ő bánatát, s akkor is sir, mikor más ember alszik.

Az első lépés, hogy feleleveníti az óvónő a gyermekeknél ezeket a fogalmakat: kakas, pipe, erdő, koszorú. A gyermek otthonról már ismeri a ka-