Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám - Hamar Kálmán: A csehszlovák történetírás áttekintése a huszita forradalmi mozgalomig

72 Hamar: A csehszlovák történetírás áttekintése a huszitizmusig jelentősebb terméke. Az eredeti szöveg nyelve latin, de még Károly életé­ben lefordították cseh nyelvre. Károly az önéletrajzban nemcsak saját magáról ír, hanem azokról az eseményekről is, ahol személyesen jelen volt: itáliai harcokról, tiroli, csehországi-morvaországi uralkodásáról, és e terü­letek életéről, stb. A szlovák történetírás kezdetei Az európai politikai és művelődési történelemben jelentős esemény, hogy az első egyházi szláv írásbeliség kezdete, az egyházi szláv történetírás a Nagymorva-Birodalom és Pannónia területén a szoluni testvérek: Cirill és Metód nevéhez fűződik. Ebben is jelentkezett a bizánci hatás megerősö­dése Közép-Európában. Jelentős levél a Morva-Pannon levél a X. század elejéről, amely a nyugati és a középeurópai szlávok életével foglalkozik. A levél eredetiben nem maradt ránk, hanem az orosz Nyesztor-évkönyvben említik meg. A Pannon-legendákat egyházi szláv nyelven írták. Cirill és Metód apos­tolok életét tartalmazzák. Kevés olyan kérdés van a szláv történetírásban, amelynek olyan figyelmet szenteltek volna, mint a Pannon-legendák hite­lességének. Ezzel igen kiterjedt irodalom foglalkozik. Egyes kutatók azt állítják, hogy a legendákat eredetileg görög nyelven írták, csak később fordították le az egyházi szláv nyelvre. Mások szerint pedig szláv erede­tűek. A legendák jelentős történeti értékük mellett, nagyon fontos szláv irodalomtörténeti okmányok is. A legendákat Safarik és újabban Stani­slav, szlovák tudós értékelte. Konstantin életrajza Cirill életét foglalja össze Morvaországban és Pan­nóniában. A szláv egyházi istentisztelet és a szláv nyelv védelmét hirdeti. Az események pontossága azt igazolja, hogy a legenda röviden Cirill halála után 896-ban keletkezett. A Metód-életrajz feldolgozta Metód tevékenységét Morvaországban, és a szláv papoknak a szláv istentisztelet elismeréséért folytatott küzdelmét. Ez a legenda is tárgyilagosságával és pontosságával tűnik ki. A Benedek- és Szvorád-legendák többek közt a szlovákiai élettel foglalkoznak. Leírják a hegyi lakók életét, társadalmi viszonyaikat. Szer­zőjük, Székesfehérvár püspöke, Maurus szubjektív élmény alapján írta le az eseményeket. Az István legenda többet árul el a szlovákiai eseményekről, mint az előző legendák. Feljegyezte Vojtech püspök tevékenységét, István megke- resztelését, a pogány nemesség ellenállását a királyi hatalommal. A legen­da foglalkozik a legrégibb irodalmi élettel is. Az egyes királyok krónika­írói újra meg újra megírták a magyar nép és a többi itt élő népek törté­netét. A legfontosabb krónikák szövegében találunk utalásokat az itt élő morva-szláv törzsekre is. Legfontosabb króinkánk Anonymus Krónikája a XIII. századból. Szerzője ismeretlen, valószínűleg III. Béla király jegyzője. A krónika beszél többek között a szlovákok és a csehek elődeiről, az ószlá- vokról. Felsorol több szláv nevű hegyet és folyót: Vág, Ipel, Morava, Möns Tatur, várnevek: Bumur, Naugrad, Nitra.

Next

/
Thumbnails
Contents