Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Lukovics Izabella: A fogalmazástanítás alapjai a második évfolyamban
70 Lukovics: A fogalmazástanítás alapjai a 2. évfolyamban Az első fogalmazással meggyőződünk arról, 'hogy helyes alapokon nyugszik-e a tanulók fogalmazási készsége. Az eredményt vessük össze mindig a követelménnyel. Munkánk egy téma lezárásával sohasem érhet véget. Sokszor kell visszatérnünk az eddig szerzett ismeretekre, míg a helyes mondatalkotás valóban a tanulók készségévé válik. Bár tovább haladunk, de a megtanult elméleti ismereteket rögzítenünk kell. Ez nem az ismeretek ismétlésszerű elmondatásával történik, hanem újabb, jól választott fogalmazási téma kidolgozásával. Ez a téma mindig a gyermekhez közelálló legyen, ami leköti az érdeklődést: pl. érdekes iskolai epizód, alkalmas olvasmány, élmény, cselekmény, kép, sportesemény stb. A fogalmazás tanítása szorosan összefügg a gondolkodás fejlesztésével. Tehát tervszerűen kell haladnunk az egyre bonyolultabb, elvontabb dolgok kifejezéséhez. A fogalmazások egyes alkalmazott típusai: a közös, a kötött vagy irányított, és szabad fogalmazás. Ne felejtsük el, mennyire fontos, hogy a tanító a fogalmazási órákon örömteljes környezetet teremtsen, ezért az óra felépítését alaposan gondolja át, jól készítse elő. Ébresszen kellő hangulatot, érdeklődést a kiválasztott téma iránt, hogy a gyermekben ébredjen fel a közlési vágy. Egy-egy fogalmazvány elkészítésére három, esetleg négy órát is fordíthatunk (a fogalmazás előkészítése és megírása, megbírálása, javítása). Ezzel a tanító eleget tesz a fogalmazástanítás követelményeinek. Inkább több időt fordítsunk egy fogalmazás megírására, mintsem rövid idő alatt több fogalmazást Írassunk. A fogalmazás tanításának fő célja a nemzeti iskolában a gyermeknek az anyanyelv szeretetére való nevelése és gondolkodásának fejlesztése. A fogalmazással egyúttal fejlesztjük tanulóink érzelmi és gondolatvilágát, s elősegítjük a gyermek eszme- politikai nevelését is. A szerkesztőség megjegyzése A fentiekben rá akartam mutatni a fogalmazás tanításának néhány fontos problémájára a 2. évfolyamban. Mindehhez még sokat lehetne hozzáfűzni. Ezért örömmel vennénk ha tanító kartársaink saját tapasztalatuk alapján hozzászólnának a tárgyhoz. KOMENSKÝ: „Iskola fegyelem nélkül annyi, mint malom viz nélkül. Ebből azonban nem következik, hogy az iskolának ordítozástól, ütlegektől és veréstől kell visszhangoznia, hanem ellenkezőleg: vidámságnak, figyelmességnek kell eltöítenie tanítót és tanulót egyaránt.”
