Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-02-01 / 2. szám - Használhatunk-e kötőszót a mondat élén? / Nyelvművelés

Dr. Rehák: Politechnika a kémiában

59

elvét a harmadik munkaszakasznál: a cukornak a répától való kioldásánál alkalmazzák. A kioldás a diffüzőrökben történik. Rendszerint 8—16 dif- füzőrt kapcsolnak egybe, ahol a kioldásnál alkalmazzuk az ellenáram elvének már ismert módszerét. Az első diffűzőrben levő cukorrépa szele- tekre 70—80 C°-os forróvizet vezetünk. Ez a cukortartalom nagy részét már itt kioldja a répából. A viz itt ugyanis nagy oldóképességű, mivel a répában lévő cukortartalom és a tiszta viz között nagy a koncentráció különbség. Innen a már cukortartalmú viz a másodikból a harmadikba és így tovább kerül, s a kioldás folyamata addig tart, amíg a koncentrációkülönbség ki nem egyenlítődik. A viz cukortartalma tehát fokozatosan növekszik, a szelet cukortartalma pedig az első diffűzőrben a legkisebb. A viz cukortartalmának növekedését erősödő, a szelet cukortartalmának csökkenését gyengülő vonalzással jelöljük.

NYELVMŰVELÉS

Használhatunk-e kötőszót a mondat élén ľ

Látszólag egész lényegtelen jelenséggel van dolgunk, tartalmatlan szócskák helyét vitatjuk a mondatban. A valóságban mégis olyan szavak ezek, amelyekkel gyakran élünk, amelyek történelmileg kialakult, nélkülözhetetlen elemei nyelvünknek. Nagyon is fontos szerepük van hosszabb, ösz- szetettebb gondolataink tagolásában és ezeknek egymáshoz való viszonyításában. Ezekkel fejezzük ki, gondolataink szorosabb vagy lazább kapcsolatban vannak-e egymással, hogy ellentétes, következtető, oki vagy egyéb viszonyba állítjuk-e őket, közelebbi vagy távolabbi gondolatra utalunk-e, mit hangsúlyozunk és így tovább. Van tehát elég kifejező és megkülönböztető szerepük. Bizonyos vagyok benne, hogy ezzel tisztában vagyunk. Hogyan növekedhetett hát mégis tilalomfává, hogyan kerülhetett be a köztudatba az ilyen megállapítás, hogy mondatot nem kezdhetünk kötőszóval ? Vagy talán csak az elmúlt idők ránk maradt nyelvi babonája ez? Bizonyára volt ok, és akad ma is, hogy tiltsuk a mondatkezdést kötőszóval. Természetes, nem minden esetben és nem élő szabályra hivatkozva. Ilyen szabályunk nincs, mert a logikus kifejezésmód és a gondos fogalmazás előre figyelmeztetnek, és utólag is követelik a mondat élén jogtalanul használt kötőszó kihagyását. Vizsgáljuk meg a kérdést klasszikusaink nyelvének tükrében.

Köztudomású, hogy Arany tudatos nyelvművelő és — ápoló volt. Nagyon ügyelt arra, hogy a gondolatok anyagi burkának, köntösének művészien megformált alakja legyen; mégis használt kötőszókat a mondat elején. Egyáltalán nem állíthatjuk, hogy rosszul hangzanak ezek a mondatai: „De ami legdrágább gyémánt vaia nálok, / Az nem volt egyéb, mini szép eladó lányok:” — „Mint a kis ibolya,, mely nő bokor alján, / Szemérmetes arcát a fü közé takarván; / Ügy virult rejtekben, —” — „De mint ibolyáéska,