Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-11-01 / 11. szám - Hasák Vilmos: Az alapfokú kilencéves iskola új tanterve - a magyar nyelv eredményesebb tanításának záloga
368 Hasák V.: Az alapfokú kilencéves iskola új tanterve magyar nyelvből A tananyag soknak bizonyult. Ezért a magyar nyelv új tanterve biztosítani akarja, hogy a tanulók tartós nyelvtudásra tegyenek szert. A tanterv kevesebb anyagot ölel fel, és nagyon sok időt biztosít a már elsajátított ismeretek gyakorlására; az összefoglalásokon kívül ismétlésre, begyakorlásra és kiegészítő magyarázatra 16 óra jut. A gyakorlásra szánt órákat a tanító az osztály tudásának a színvonala szerint osztja be. A tartós tudás biztosításra azonban az ismétlési órákon kívül is minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a nyelvtani szemléltető anyagot sokoldalúan elemeztessük a tanulókkal. Az elemzés szempontjai legyenek változatosak. Elemezhetünk hangtani, szótani, alaktani, sőt mondattani szempontok szerint is, jóllehet a 6. évfolyam tantervében nem szerepel a mondattan. Az elemzés során természetesen nem kell mindig valameny- nvi szempontnak érvényesülnie, de elemeztessünk minél gyakrabban. Gyakorló tanítóink eredményei igazolják, milyen fontosak az óra elején rendszeresen megtartott nyelvtani „ötpercek”, és az időnkint beiktatott elemző órák. A hangtani ismeretek elmélyítésével tökéletesedik a tanulók köznyelvi kiejtése, s így fokozatosan elsajátítják a szó és a mondat hangtani vonatkozásait. Ezért minden magyar órán nagy figyelmet kell szentelni a tanulók helyes kiejtésének. A szóképzéssel és az alaktannal összefüggő tan- anyagrészek tanítása során ragadjunk meg minden alkalmat az előbbi feladat teljesítésére! A szótannal kapcsolatban a tanulók megismerkednek a szókinccsel és a szókincsfejlesztés módjaival. A 6. évfolyamtól kezdve fokozott figyelmet kell szentelni a szóelemzésnek, amelynek során a tanulók alapvető ismereteket szereznek a szó jelentésével és értelemváltozásával kapcsolatban. Megismerkednek a mindennapi életben használatos szakkifejezésekké1, gyakorolják a megfelelő kifejezések kikeresését, ami stílusuk fejlődése szempontjából elengedhetetlen. A szavak jelentésének megvilágításával, a jelentésárnyalatok tudatosításával, a rokonértelmű és többjelentésű szavak magyarázatával egyszerűen fejlesztjük a tanulók szókincsét. A szavak és kifejezések megfelelő és pontos használatát tegyük lehetővé jól megválasztott stilisztikai gyakorlatok segítségével. A magyar nyelv óráin legyen ugyanolyan fontos a helyes kiejtés és a helyesírás gyakorlása. A helyesírást nem külön tanítási tényezőként, hanem a nyelvtani ismeretekkel párhuzamosan tanítjuk. Az év eleji felmérő tollbamondás elárulta a tanulók helyesírástudásának a színvonalát, illetve leleplezte az osztály típushibáit. A mutatkozó hiányosságokat (pl. hosszú mássalhangzók helyett rövidek, szavak helytelen elválasztása, a tárgy ragjának és a múlt idő jelének összetévesztése) megfelelő módszeres eljárásokkal és állandó gyakorlással fokozatosan kell kiküszöbölni. (Lásd Jakab István: A magyar nyelvtan és a helyesírás tanítása a 6—9. évfolyamban c: módszertani segédkönyvét, megjelent a Slovenské pedagogické nakladateľstvo kiadásában 1960-ban). A 6. évfolyamban foglalkozunk a szófajokkal és részletesen ismertetjük az igét. Az igeragozással kapcsolatosan különös figyelmet kell fordítani a felszólító igealakok helyesírására. A tanulókkal rendszeresen végeztes-
