Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata
34 Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata és internacionalizmus szelleme — s egyben a kommunista társadalom öntudatos építője és védelmezője”. Az I. és II. ciklusú iskola átszervezése, amely a kommunista nevelés céljainak ilyen megállapításából indul ki, a következő elvek szerint valósítandó meg: Az iskola tartalmának, módszereinek, az oktató-nevelő munkának teljes mértékben eleget kell tennie a kommunista iskola alapvető követelményének, meg kell valósítania az iskola kapcsolatát az élettel, a termeléssel, a szocialista és kommunista társadalom építésével. Itt a legfontosabb, hogy az iskolát egybekapcsoljuk a termeléssel mint a társadalmi fejlődés leghaladóbb tényezőjével. A kommunista társadalomban, amely számára ifjúságunkat neveljük, egyre nagyobb fontosságú lesz a sokoldalú és alapos műveltség, ez pedig a társadalom- és természettudományi ismeretek, a modern technika és termelés alapjaira támaszkodik. Az ifjúság az elméleti tudással párhuzamosan a szocializmus és kommunizmus építésében való gyakorlati részvételé révén kifejleszti és megerősíti marxista—leninista világnézetét. A kommunista társadalom tagjai az egyes típusú iskola elvégzése után műveltségüket nem tekintik még befejezettnek, hanem a termelésben végzett munkájuk folyamán állandóan gyarapítják szaktudásukat, és eme- • lik műveltségük színvonalát. Az iskolának rendszeresen arra kell nevelnie az ifjúságot, hogy felismerje a műveltség társadalmi jelentőségét, és egész életében igyekezzen ismereteit bővíteni. Tekintettel azokra a nagy követelményekre, amelyeket a kommunista társadalom erkölcs-politikai szempontból tagjaitól megkíván, fontos, hogy nagymértékben megerősítsük az iskola nevelő szerepét. A gyermeket már zsenge korától tanítani kell kommunista módon dolgozni és élni, arra kell törekedni, hogy a kommunista erkölcs elvei a vérévé váljanak. Fontos, hogy ennek az erkölcsnek a szellemében minden tantárqyban tovább fejlesszük, megjavítsuk az oktató-nevelő munkát, különösen az olyan új tantárgyban, mint az állampolgári nevelés. Ä gyermek osztályon és iskolán kívüli munkájának minden megnyilvánulásában összhangban kell lennie az iskola nevelőmunkájának tanmenetével. Az új iskola jellegzetes vonása a munkára való nevelés lesz, az oktató-nevelő folyamat keretén túl is. A munkára való nevelés rendszerét az egyes fokozatokon úgy kell megszervezni, hogy az tekintettel legyen a tanulók korára. Az életmód megváltozása a kommunista társadalomban megköveteli, hogy különös gondot fordítsunk a testnevelésre. E célból az iskolai és az iskolán kívüli testnevelés kidolgozott rendszer szerint megy végbe, amelynek alapján olyan tulajdonságokat fejlesztünk ki a tanulókban, amelyeket a fokozatosan növekvő gépesítés és automati- záció a sokoldalúan fejlett embertől megkíván. Meg kell javítani iskoláinkban az ifjúság esztétikai nevelését is. Ezt szükségessé teszi egyrészt a művészetnek az új ember nevelésére gyakorolt eszmei hatása, másrészt a művészet jelentősége a valóság megismerése szempontjából.
