Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-09-01 / 9. szám - Megjegyzések az írásjelek használatához / Nyelvművelés
310 Nyelvművelés ságára nézve azonos a gondolatjellel. A nagykötőjel is tapad az előtte és a z utána álló szóhoz, egyenrangú szavakat, szópárokat, például népek, szerzők, városok számok stb. kapcsolatát jelöljük vele, mint '.cseh — magyar szótár, csehszlovák — szovjet határ, magyar —román atlétikai viadal, Marx —Engels —Lenin Múzeum, Prága — Budapest légivonal; XIX. —XX. század, szept. 1-12-ig, a 9 — 12. évfolyamban. De erről volt szó a múltkoriban (Lásd a Szoc. Név. 1959. 12. számát.) A gondolatjel használata Ezt a jelet ritkábban használjuk mindennapi írásainkban, legföljebb vázlatkészítéskor vagy egymástól független, elkülönülőbb mondatok elhatárolására. Annál gyakrabban élnek vele a költők és írók. Többféle íráskörnyezetben szokták elhelyezni. A nagykötőjeltől annyiban különbözik, hogy írásban, nyomtatásban hézag, kisebb köz választja el az előtte és a mögötte lévő szótól vagy mondattól. Többféleképpen szokták elhelyezni. Elhatárolhatunk vele közbeékelt szót vagy mondatot minden egyéb írásjel nélkül: Sor végén, elválasztáskor — a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére — kötőjelet használunk: (vö. Magyar helyesírás szabályai. 391. p.) —Kétezren felül — ha az ezres után még más szám is következik — az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: (vö. uo. 395. p.). A párbeszédek mondatait, az elkülönülő gondolatsorokat, ha egymásután következnek, szintén gondolatjellel választjuk el egymástól, de az egyes mondatok végére a kívánt írásjelet kitesszük: Mit olvasol? — Karvas legújabb könyvét. — Aztán csinálj belőle vázlatot is! — Igen, gondoltam rá. A szépirodalmi alkotásokban a szereplők, a párbeszélők beszédei rendszerint külön sorba kerülnek, és a sor gondolatjellel kezdődik: — Mikor jön? — Az egyóraival. — Kik jönnek? — Ő és a titkárja. — Szakemberek? (Mikszáth: Lohinai fű. 192. 1.) A legújabb módosítás szerint mind a magyarban, mind a szlovákban, ha a közbeékelt mondatot vagy beszédszakaszt vesszővel is el akarjuk választani, akkor a vesszőt a gondolatjel után tesszük ki: Felajánlást tettünk —, talán már tudjátok is — a munka megjavítására. A gondolatjellel kapcsolatban ügyeljünk még a következő szabályra: Ha a kijelentő mondat után gondolatjellel elválasztott, de szorosan hozzátartozó megjegyzés, magyarázat — beszédszakasz következik, a kijelentő mondat végére nem teszünk pontot: Ki korán kei, aranyat lei — mondja az egyik közmondás. — Ordít, mint az oroszlán - hallatszott a távolból.
