Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Levelezőink írják…
Szülők iskolája 27 A gyermek szófogadatlanságát gyakran a szülők következetlensége okozza. A nevelés művészete éppen a következetesség és a megértés egyensúlyában rejlik. Legyünk következetesek: de ugyanakkor helyes érzékkel meg kell állapítanunk, hogy a feladat, amit gyermekünkre róvunk, nem túl igényes-e. A gyermekkel szemben támasztott követelményeink állandósága kialakítja benne a kívánatos szokásokat. Ha ellenben követelményeinket folytonosan változtatjuk, állandó jó szokásokat nem alakíthatunk ki gyermekeinkben. Például a cipőtisztítás mindennapi kötelessége kell hogy legyen a gyermeknek, hogy magától érthetődő szokássá váljék. Aki a gyermek cipőjét maga tisztítja, ha „valahová sietünk”, akkor ne várja, hogy az másnap a gyermeknek magától eszébe jusson. Olyan követelmények, amelyek rendszertelenül jönnek, a szülők hirtelen elhatározásából, a gyermek ezt mint büntetést fogja fel, és igyekszik kikerülni. A gyermek mintaképei általában a szülők. Mindenben hasonlítani akar hozzájuk, mert őket tartja a legtökéletesebbnek. Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott, harmonikus családi élet. A gyermek megfigyelőképessége igen jó. Rögtön észreveszi, ha a szülők között „nincs valami rendben”. A gyermek még nem tud diffencenciálni és mindenben követi szülei példáját: ilyen esetben nem hallgat szavukra, mert tőlük is csak rossz példát lát. Gyakran hallunk ilyen panaszt: gyermekem rettenetesen szófogadatlan. Ez a szófo- gadatlanság gyakran annak a jele, hogy a szülőnek nincs tekintélyük a gyermek előtt. A gyermek, ha környezetében baráti hanggal, megértéssel, elismeréssel találkozik, akkor bizalom és tisztelet alakul ki benne a szüleivel szemben. Azonban a szülői tekintély gyakori hangoztatása, a gyermek érzelmi szükségleteinek semmibevevése, lekicsinylése haragot, félelmet vált ki benne. Szükséges, hogy kialakítsuk a gyermek napirendjét, hogy meghatározzuk minden napnak a programját. Vezetésünket annál szívesebben fogadja el, ha nem kényszerrel, hanem meggyőzéssel neveljük. Amint azt bevezetőnkben mondtuk, az- volt a célunk, hogy néhány alapvető nevelési problémára felhívjuk a figyelmet. Igen fontos, hogy a szülők is tanulmányozzák a szocialista pedagógiai irodalmat és kísérjék figyelemmel a pedagógiai sajtót, hogy elébe vágjanak az alapvető nevelési hibáknak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a nevelésben különösen saját gyermekünk nevelésében elfogultságunk miatt mindig egy kissé kezdők vagyunk. Az élet azonban napról napra új alkalmat nyújt, hogy a gyermeket megismerjük, jobban megértsük érzéseit, kívánságait. A gyermeki lélek megismerése nem nélkülözhető a helyes nevelésben. Igyekezzünk tehát megismerni gyermekünket mindig újabb oldaláról, hegy minél tökéletesebb és boldogabb embert neveljünk belőle. Horváth László: Találkozásom egy szovjet pedagógussal... (Visszaemlékezés egy nyári kirándulásra) Kijevben gyönyörű tizennégyemeletes toronyépület áll a Krescsatikon, szemben az Univermag áruházzal. Találomra nyitottam be a házba. A kapus, beszédes, háborús veterán, felvitt liften a torony erkélyes kilátójára, hogy onnét nézzek szét a város felett. A milliós város széles bulvárjain tarkállott a gazdag élet ezen a verőfényes augusztusi délutánon.
