Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-06-01 / 6. szám - Hazafias nevelés a földrajz tanításában
Hazafias nevelés a földrajz tanításában 211 A földrajz tanításában a tanuló megismeri, hogy az emberiség túlnyomó része ugyanúgy gondolkozik és érez, hogy az emberek faji szempontból egyenértékűek. A -földrajz tanításának tartalma az 1. és II. fokon A hazaszeretetre való nevelés az első fokon (1 — 5. évfolyam) a tanuló közvetlen környezetének: a családnak, iskolának, szülőfalunak, járásnak és a honismeret legalapvetőbb problémáinak ismertetésével kezdődik. A középfokon (6 — 9. évfolyam) a tanulók megismerkednek a fizikai földrajz alapjaival és nagy vonásokban az európai országok és a Szovjetunió földrajzával (7. évf.) és végül (a 8. évfolyamban) a Csehszlovák Köztársaság természeti, gazdasági és népességi viszonyaival. A földrajz tanítása a harmadfokú, általános műveltséget nyújtó iskolákban és a szakiskolákban A tanulók a harmadfokon már egységes, összefüggő földrajzi ismereteteket nyernek, természetesen korukhoz megfelelően. Ha a tanító a középfokon átvette az anyagot a tantervek által előírt követelményeknek megfelelően, remélhető, hogy ezek alapján sikerrel gyarapítja, a tanulók ismereteit a harmadfokon is. Itt a földrajzanyagot már tudományos formában ismertetjük. A harmadfokon alakul ki végleg a tanulók világnézete, s a tanulók hazafisága is. ekkor válik öntudatossá. Ezen a fokon a tanuló általában már teljesen megérti a kapitalizmus és a szocializmus alapvető gazdasági törvényszerűségéit. Hazafias nevelés a Csehszlovák Köztársaság anyagának átvételekor a 10 — 12. évfolyamban Itt alkalmunk van arra, hogy alaposabban foglalkozzunk a Csehszlovák Köztársaság történelmével, minthogy ezt a tanulók a történelemből meglehetősen ismerik. Hasonlítsuk össze mai gazdasági életünket és szociális helyzetünket az Osztrák-Magyar Monarchia és a München előtti köztársaság helyzetével. Különösen feltűnő a múlt és a jelen közti különbség Szlovákia gazdasági és kulturális viszonyaiban. Szlovákia a München előtti köztársaság gazdasági függeléke, olcsó erőforrása, a kivándorlók Szlovákiája volt, míg köztársaságunkban a cseh országrészek egyenrangú partnerévé lett. A felszabadulás után a Kassai kormányprogram és a dolgozó nép 1948. évi győzelme lehetővé tették annak a programnak a megvalósítását, amelyet 1937-ben a bystricai gyűlésen határoztak el. Az egész köztársaság, de különösen Szlovákia képe teljesen megváltozik. Ez a gazdasági, szociális és kulturális változás megnyilvánul népünk rendkívüli anyagi és kulturális fejlődésében, és erről nap mint nap meggyőződhetünk földrajzi környezetünkben is.
