Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Mit kell tudnunk a szenvedő szerkezetről / Nyelvművelés
22 Nyelvművelés mozgósító erejét a rossz fogalmazással, a pongyola kifejezésekkel és a bántó magyartalanságokkal. Nem lehet kétes előttünk, hogy a vers szépségét, tökéletességét a gondolatok és a formai elemek művészi összhangja adja meg. Ha csiszolatlan az egyik rész, sokat veszít értékéből a másik oldal is. A tiszta nyelv, a szép stílus és a magyaros kifejezésmód mindig hozzáférhetőbbé, világosabbá teszi a legbonyolultabb kérdést vagy gondolatot is, fokozza annak hatását s megjeleníti szépségét. Erről leginkább megfeledkezünk vagy nem akarjuk tudomásul venni. Méginkább gondolnunk kellene erre akkor, amikor népünk kulturális színvonalának emelkedését akarjuk előmozdítani. A nyelv út a szívek megnyeréséhez, pótolhatatlan eszköze a gondolatok közvetítésének és a gondolkodásra való nevelésnek. Megbosz- szulja magát, ha elhanyagoljuk. Mennyire így van, mutatja azt a gyakorlat. Érzékeltetésül idézek néhány mondatot az említett körlevélből: Készítsenek elő agitációs napot, amelyen gondoskodva legyen 4—5 tag biztosításáról... A gyűlés 109 csoportnál volt megtartva. A vezetőségi ülésen meg lett téve a javaslat. Helyi szervezeteink többségénél új elnök van javasolva. A vezetőséggel előzetesen meg lett állapodva. Hassanak oda, hogy a gyűlések meg legyenek tartva. Intézkedések lesznek téve. Az évzárók végre lesznek hajtva. A versenybe 8 csoport lett jelölve. A versenymozgalom meg sem lett indítva stb. Mennyivel egyszerűbben és szebben hangzana, ha azt mondanánk vagy írnánk: 109 csoport a gyűlést megtartotta. Az üléseket a megküldött irányelvek szerint tartották meg (szervezték meg, bonyolították le). A vezetőségi ülésen javaslatot tettek (hangzott el, javasolták). Helyi szervezeteink többsége új elnököt javasolt. A vezetőséggel előzetesen megállapodtunk. Hassanak oda, hogy a gyűléseket megtartsák. Intézkedünk (intézkedést teszünk, utasítást adunk). Az évzáró gyűléseket megtartják. A versenybe 8 csoport nevezett be. (neveztünk be, vesz részt, jelentkezett). A versenymozgalom meg sem indult (meg sem indították) stb. Azt hiszem, hogy az összetett szenvedő idegalakok ilyen fokú halmozása valamennyiünk fülét sérti. De valljuk be azt is, hogy amikor ezeket a mondatokat olvassuk, bizony meg-meg kell állnunk, hogy helyesen értelmezzük az utasításokat, hogy megértsük a megállapításokat, valamint tisztába jöjjünk azzal, kire mi vonatkozik, kinek mit kell csinálnia. A helyzet súlyosabb, mint gondoljuk. Az összetett szenvedő igealakok nagyon elharapóztak nyelvünkben. Túlzott használatuk nemcsak a körlevél vagy sajtónk nyelvére jellemző, hanem mindennapi beszédünkre is. Éktelenítik a tanító s a diák beszédét, visszhangzanak tőlük az iskola falai, művelődési otthonaink termei, a szónokok emelvényei. Miért helytelenítjük ezeket a szerkezeteket? Meggyőződésem, hogy a fenti eseteket nem kell külön megmagyarázni. Általánosságban pedig azt mondhatjuk: 1. Nem akarjuk kiirtani a -va-, -ve határozói igeneves szerkezeteket; használták eddig, használni fogják ezek után is. Mértéket azonban itt is kell tartanunk. A sok -va, -ve csúnyán hangzik. Nyelvünknek több eszköze is van a szenvedő cselekvés kifejezésére (egyszerű igealak, képzett ige). Miért kellene hát minden esetben feláldoznunk az egyszerű, tömörített ki-
