Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám - Kerékgyártó Imre: A fogalmazás tanításának alapjai

198 Üj tanítóinknak útravalóul éppen úgy, mint tanítványaikat! Ez az igényesség lesz a legjobb tanács­adó életük minden mozzanatában. Ez az igényesség teszi majd Magukat igazi tanítókká, s nem az oklevél. Ez tegye Önöket az ifjúság példaképé­vé — és az Önök igényessége tegye ifjúságunkat műveltté, erkölcsössé, munkaszeretővé és — boldoggá. Mert boldog csak az lehet, aki helyesen él. De erre csak az képes, akit erre megtanítanak. Ez a mi feladatunk, tanítóké, akiket az ifjúságért — a szülők mellett — a legnagyobb és legmegtisztelőbb felelősség terhel. Ez az örökösen visszatérő gondolat, amivel útnak indultunk s amihez végig hívek akarunk lenni pályánkon, mi, idősebbek. Ifjú kartársaim, indulásuk pillanatában ezt akartam mondani, ezt sze­retném adni útravalóul... Mózsi Ferenc Dr. Kerékgyártó Imre (Budapest): A fogalmazás tanításának alapjai Az iskolák egyik legsúlyosabb látszólagos ellenmondása, hogy azokat a gyermekeket, akiket fegyelmezési szempontból csak nehezen lehet hallgatásra szoktatni, csak igen nagy nehézségek árán vagyunk képesek gondolataiknak világos, helyes kifejezésére megtanítani. Gyakran jelent­kezik munkánkban türelmetlenség is, rendkívüli és gyors eredményeket szeretnénk elérni, s közben megfeledkezünk arról a kettősségről, amelyet a fogalmazás tanítása magában rejt: egyrészről az iskolai ismeretszerzés alapját rakjuk le általa, másrészről az egész iskolai ismeretnyújtás eredményeit mérjük le vele. A mind magasabb osztályokba lépő tanulók ugyanis csak akkor képesek a mindinkább bővülő szakismereteket (nyelvtan, történelem, biológia, számtan, földrajz, idegen nyelvek stb.) tartósan elsajátítani, ha előbb képessé tettük őket arra, hogy egy-egy hosszabb szövegből kiemeljék a lényeget, meglássák benne az összefüg­géseket, és az adatok emlékezetbe vésése után el tudják mondani, meg tudják fogalmazni feleletüket. A másik oldalról nézve viszont erre csak akkor lesznek képesek a tanulók, ha az iskola valamennyi óráján min­dent megteszünk annak érdekében, hogy tiszta fogalmakat alakíthassa­nak ki magukban: fogalmazni csak az tud, akinek az adott témáról fo­galmai vannak. Ma már közhelyként hat, mégis rá kell mutatnom, hogy a fogalmazás tanításában egyidejűleg két irányban kell fejlesztenünk a gyermekeket: az egyik a közölni (mondani, illetve írni) való, a téma helyes megválasz­tása, a másik pedig a közlés módjának, a kifejezésnek elsajátítása. Az első a fontosabb, a második a nehezebb feladat. A gyermekek szinte fékezhetetlen beszédkedve azt mutatja, hogy témájuk van, de ezzel csak addig élnek, amíg kötetlenül, ösztönösen beszélhetnek rólunk. Mihelyt

Next

/
Thumbnails
Contents