Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Csanda Sándor: Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok (recenzálta Diósi Kornél) / Könyvekről
186 Könyvekről tos kérdésében, megdobogtatja szívünket a két nagy férfi baráti kézszorítása és Kossuthnak a szlovák nép érdekeit biztosító ígérete, de a két nagy ember tragikus különválásáról, a politikai utak eltérésének igazi okáról hallgat a tanulmány. Pedig ennek a szomorú ténynek a két nép életében tragikus következményei voltak. Ezt a kérdést kortörténelmi tanulmány keretében tisztázni kellett volna. Hiszen az ilyen hibák okainak ismeretében tanulhatjuk meg jövőnk építésének helyes módját. Az olyan fontos adat, mint pl. dr. Bújnák Pál egyetemi tanárnak a szlovák-magyar összehasonlító irodalomtörténetírás művelése terén kifejtett működése és ezirányú első, úttörő műve: „Ján Arany v literatúre slovenskej”, valamint a Bujnák-emlékkönyv teljesen és méltatlanul kimaradt e könyv anyagából. — Továbbá: Sziklay László érdemes neve szerepel ugyan a XXVI. fejezet rövid említésében, de „Szlovák irodalomtörténetéről” már nem szól, pedig ez a mű volt az egyetlen összefoglaló munka, mely a magyar közönségnek rendszeres tájékoztatásul szolgált, és a magyarszlovák kapcsolatokat fentartotta a Horthy-korszakban is. Üdvös lett volna a szlovák anyagot nemcsak fordításban, hanem eredeti formájában is közölni. Nemcsak azért, hogy jobban láthassuk a fordítók érdemes munkamódszerét, hanem azért is, hogy szükség esetén (pl. magyar-szlovák közös kultűrestek rendezésénél) kéznél legyen a megfelelő anyag. Egyébként a szlovákul tudók szívesebben is olvassák az eredeti szöveget, mint a fordítást. E szövegeket eredeti formájukban a szlovák órákon is fel lehet használni, sőt a szlovák iskolák ifjúsága is kaphatna rajtuk. Ennek a szempontnak az érvényesítése a szlovák-magyar kulturális együttműködés gyakorlatát még jobban és sokoldalúbban segítené elő. Az elméleti, összehasonlító irodalomtörténeti rész arányos, szabatos, általában inkább vázlatszerű, könnyen áttekinthető, s ez igen fontos pedagógiai szempont. Kár viszont, hogy a gazdasági és politikai viszonyok rajza, az egyes korok jellemzése hiányos, vagy egyáltalán elmarad. Ez annál inkább sajnálatos, mivel a történelemórák nem foglalkoznak a magyar történelminél, s így a tanulók a magyar történelmi ismereteket nem sajátítják el kellőképpen. Az egyes korok gazdasági, politiai és társadalmi viszonyai ismeretének hiányában a magyar irodalomtanítás eléggé gyökértelenné válik. Hasonlóképpen a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok kérdésének sikeres ápolása sem képzelhető el pontos kortörténeti ismeretek nélkül, annál is inkább, mert a magyar-szlovák történelem évszázadokra terjedő közös múltat jelent népeink életében. Ezért a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokat tárgyaló segédkönyvnek a kortörténeti szempontot érdemes lett volna részletesebben kidolgoznia. Hibamegállapításaink mellett el kell ismernünk, hogy a könyv érdemes munka, nagy hiányt pótol, mert elősegíti a Csehszlovákia szerves életében kapcsolt, korszerű magyar irodalomtanítást. Eddigi tankönyveink magyarszlovák kapcsolatokat feltüntető anyaga hiányos, rendszertelen volt, úgyhogy egyáltalán nem felelt meg a korszerű követelményeknek. Ezért Csanda könyvének segédkönyvként való bevezetését az irodalomtanításba mind a magyar, mind pedig a szlovák irodalmi órák kiegészítésére és eszme-politikai anyagának aktualizálására melegen ajánljuk. Persze baráti törekvésünk még eredményesebb volna, hogyha Csanda könyvét vagy más hasonló