Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - Bertók Imre: A népköltészet szerepe az óvodai nevelésben III.
Somogyiné: Hogyan küszöbölhetjük ki a szlovák nyelvben előforduló hiányosságokat 15 A nyelvtanítás mindenesetre sok türelmet s állandó következetességet követel. De tölünk telhetőén mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy tanítóink minél jobban elsajátítsák a szlovák nyelvet s a gyakorlati életben jól érvényesüljenek. Bertók Imre: A népköltészet szerepe az óvodai nevelésben (Folytatás) A magyar kritikai realizmus nagymestere, Mikszáth Kálmán a mesebarátok közé tartozott. A fantázia és a mesék c. kis írásában a meseellenségekben már politikai ellenséget lát, lándzsát tör a gyermekfantázia gazdagítása és helyes irányba való terelése mellett, és nélkülözhetetlen nevelő eszköznek tartja a népmesét. Mikszáth csipkelődő iróniával szólaltat meg ebben a jeles írásában egy mesepártit és egy meseellenest, mindketten kifejtik pro és kontra nézeteiket, míg végül Mikszáth gúnyos modorával rátapint az ellenség mélyebb állásfoglalására és ellenséges voltának okára. Ez a kis írás fényes bizonyíték arra, miért iparkodott a kizsákmányoló osztály még a mesemondásba is beleavatkozni, miért félt a népmesék terjedésétől, és miért becsülte le a népmese nevelő jellegét. Figyeljük meg az említett kis írás befejező szakaszát: „Japánban évezredek óta kicsinyítik a lányok lábát (ott is bizonyosan valami nevelésügyi tekintély gondolta ki a lábak nyomorítását). Nálunk meg a fantáziát akarják kicsinyíteni! Fantáziára szükség van! Minden adományok között a legnemesebb. Fantázia nélkül nincsenek se nagy dolgok, se nagy emberek! Haj pedig rendkívül fontos szerepet szánnék én, ha tőlem függne a mesének, különösen a népmesének, különösen Magyarországon!” Az említett pro és kontra véleményekből láthatjuk, hogy a népmesének nevelő ereje van, a bátor fantázia kinevelését kétségtelen elősegíti, ezért félt tőle az uralkodó osztály, ezért támogatta a progresszív tábor. Népmesék megválogatása az óvodai nevelés számára Népmesegyűjteményeink Az óvónőnek jártasnak kell lennie a mesegyűjtemények ismeretében. Természetes, szinte magától értetődő dolog, hogy sok népmesét fenntartással kell kezelnie, soknak nincs nevelői célzata, sokat meg kell rostálnia, és azokat a meséket kell elmondania, amelyek nem lépik túl a gyermek értelmi színvonalát és a nevelés szolgálatába állíthatók. Az idealista világ- szemléletet tükröző meséket teljesen mellőzni kell. A szocialista nevelésnek semmi szüksége sincs azokra a mesékre, amelyek félelmet ébreszte
