Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám - Sálfalvi Gyula: Materialista világnézet a kémia tanításában I.
122 S á 1 f a 1 v i : Materialista világnézet a kémia tanításában változások teljes összefüggéseinek elve. Ugyancsak ehhez az elvi kérdéshez tartozik a kémiai változásokkal kapcsolatos energiaváltozások — középiskolai fokon eléggé elhanyagolt kérdéseinek a megvilágítása is. A teljes összefüggés problémáinak megvilágítására az egyszerű termő- kémiai reakciótól a gamma-sugárzásokig terjedően, sokféle formában nyílik alkalom. Ezzel kapcsolatban felmerül a tantárgyak közötti összefüggések, elsősorban a fizikával létesítendő céltudatos, szoros kapcsolatok kiépítésének kérdése is, ami világnézeti nevelés szempontjából is elsőrendű feladat. Az egyes természettudományi szaktárgyak egymáshoz való viszonyának a feltárása, a teljes összefüggések elvének alkalmazásával, nemcsak világnézetnevelési, hanem pedagógiai követelmény is. Ezeknek az összefüggéseknek és elhatárolásoknak megállapítása az egyes szaktudományok sajátságos és jellemző mozgásformáinak egymáshoz való viszonyának vizsgálata alapján történhet. Ebben a vonatkozásban elsősorban a fizikával fennálló elvi kapcsolat és különbség, valamint az egyes mozgásformák jellemző bemutatása fontos követelmény. A teljes összefüggések feltárásának követelménye magával hozza egyúttal az anyagok genetikus összefüggéseinek kérdését is. Ez az összefüggés az elemeknél a periódusos rendszerben, a szervetlen vegyületeknél pedig az oxid-bázis-sav és só csoportosítás bemutatásával, illetve tanításánál mutaható be legjobban. A genetikus összefüggések bemutatása a szerves kémia egész szerkezeti felépítésében vezető helyet foglal el. A szerves és szervetlen anyagok közötti genetikus összefüggés és annak a ténynek kiemelése, hogy mindkét vegyületcsoportbán ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek, igen jó példa a világ anyagi egységének a bemutatására. A kölcsönös összefüggések elve alapján folyó tanítás vezet el a kémiai fogalmak, jelenségek, folyamatok és tulajdonságok viszonylagos voltának megismeréséhez. Ha ezt elértük, akkor a metafizikus világkép lerombolásához a legnagyobb utat már megtettük, és ezzel egyidejűleg ennek helyébe a dialektikus kémiai szemlélet alapjait raktuk le. A fogalmak, jelenségek és tulajdonságok relatív voltának hangsúlyozása és kiemelése az alapfogalmak új szemléletű magyarázatával történhet. Nagy általánosságban a kémiában három szemléleti szintet (alapot) állapíthatunk meg: a) az atommolekuláris, 2. az ionos, és 3. az atom szerkezetének szemlélete alapján magyarázható jelenségeket és fogalmakat. Az oktatás folyamán az egyes szintekre érve (a kémia tanítása kezdetén az atom-molekula szemlélet, a középfokon az ionos elmélet, majd pedig az atomszerkezet szemlélete alapján) az ismert alapfogalmak és jelenségek újra értékelése, illetve értelmezése történik meg. Magasabb szinten, az összefüggések behatóbb megismerése, természetesen az előző szinten szerzett ismeretek során kialakított körvonalak felbontásával, illetve lazításával jár. Ezeket a rendkívül fontos tényezőket világnézetre való nevelés céljából — valljuk be őszintén — eddig nem használtuk fel kellő tudatossággal. (Legtöbb esetben ez a nevelés önkéntelenül, nem tudatosan történt). Erre pedig a legtöbb és legjobb lehetőség nyílik az egyes szemléleti szintek elérése esetében, vagyis a középiskolai oktatás keretében. B. A következőkben a kémiában érvényesülő dialektikus szemléletmód
