Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Száz éves Az ember tradédiája
96 Irodalmi évforduló új eszmékért, jobban mondva a forradalom eszméinek új alakjáért lelkesül, de a nagy eszméből a következő színben mindig kiábrándul. Csak a párizsi szín után, amikor Keplerként felébred álmából, nem érez csalódást, hanem lelkesedést. A forradalom nem kiábrándító: „Mi nagyszerű kép tárul fel szememnek! Vak, aki Isten szikráját nem érti, Ha vérrel és sárral is volt befenve. Mi óriás volt bűne és erénye, És mind a kettő mily bámulatos, Mert erő nyomta rá bélyegét.” Érdekes röviden foglalkoznunk a Tragédia szereplőivel. A főhős, Ádám a társadalmi igazságtalanságok ellen harcol. Lelkesedik a szépért, az értelmi és érzelmi szabadságért. Harcának indítéka az emberiség szeretete. Azonban Ádám nagyszerű jellemének (és az egész műnek) sajnálatos fogyatékossága az, hogy Ádám egyetlen egy alakváltozásában sem tud kitörni az idealista társadalom-történelmi szemlélet bilincseiből. Bár Ádám harcaiban elbukik, nem hagyja abba a küzdelmet. Éva és a Földszellem szavai vigasztalják, buzdítják, s így gátolják abban, hogy végleg kétségbe essen. Ádám ellenlábasa a Tragédiában Lucifer. Míg Ádám az emberiségért harcol, Lucifer viszont Ádámért. A teremtés után elégedetlen lázadóként lép fel, bírálja a világot, s gúnyosan jelenti ki, hogy „küzdést kíván és diszharmóniát.” Ádám és az emberiség nagy eszméit: a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget tagadja, a népben is kételkedik és gúnyolja. Éva hirdeti Lucifer cinizmusával szemben az emberi haladásba vetett hitet. Ő érteti meg Ádámmal az élet értelmét, tehát az ő alakja a Tragédia kulcsa. Az ember tragédiája -- mint tudjuk — 1861-ben jelent meg nyomtatásban, de színpadi bemutatását csak a modernebb technika tette lehetővé. 1883-ban volt az ősbemutatója Budapesten, s azóta nagy sikerrel adták elő Magyarországon és külföldön egyaránt. JELEN SZÁMUNK ANYAGÁHOZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Szocialista humanizmus a pedagógiában Komunisti o výchové. Výber článkú a projevú o kultúre výchóvé a vzdelání. Pha, SPN 1959. 246 1. 48.843 A fogalmazás tanítása а 2. évfolyamban Kerékgyártó Imre —Lengyel Dénes: A fogalmazás tanítása Bpest, Tankönyvkiadó 1954. 319 1. 61.768 Zakoruzsnyikova: Sloh na národnej škole, Blava, SPN 1954. 66 1. 50.942 Hogyan szervezzük meg a műhely- és termelési gyakorlatokat? Mares K.: Úvod do didaktiky dielenského vyučovania. Blava, SPN 1959. Ill 1. 37.511 Bulatov N. P.: Proizvodstvennaja praktika učaščichsja. Moskva, Akad ped. náuk 1956. 73 1. 84.715 Kráčmer V.: Praktická cvičení v dílnách podie skúsenosti ze záujmových kroužkú. Pha, SPN 1957. 63 L 77.016 Janovič J.: Technika školských pokusov. Návod na cvičenie. Blava, SPN 1959. 134 1. V 5.456 Helyreigazítás Felhívjuk tanítóink figyelmét, hogy folyóiratunk februári számában a 60. oldalon alulról számítva a 4. sorba értelemzavaró sajtóhhiba került. A mondat helyesen így hangzik: Sőt kapcsolatot kereshetnek a külkereskedelmi vállalatokkal... Továbbá a 64. oldal végén: A 9. záró évfolyam tanítói figyelmébe! felhívást a következőképpen kell kiegészíteni: A 9 — 11. évfolyam tanítói figyelmébe!
