Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám - Alexander Nádasdi: A tanoncifjúság jövőjéről

Szocialista Nevelés ív. évf. i. szám

MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT A CSEHSZLOVÄKIAI MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÄK

TANÍTÓI SZÄMÄRA

Bratislava, 1959. január

Alexander Nádasdi:

A tanoncirjúság jövőjéről

Nemsokára a szülők, tanítók előtt felmerül a kérdés: hol tanuljanak tovább, hol helyezkedjenek el a 8. évfolyamot elvégzett gyermekeik, tanítványaik.

Itt több lehetőség nyílik. A 8. évfolyam végzett növendékeinek egy része a 11. majd a 12-éves középiskolákban folytatja tanulmányait, egy részük a szakiskolákba jelentkezik és az ifjúság zöme a tanonciskolákba esetleg mindjárt a termelőmunkába kerül.

Ebben a cikkben a tanonciskolákba készülő fiatalsággal szeretnék foglalkozni.

Nemzetgazdaságunk fejlődése megköveteli, hogy a szocialista termelésben, a közlekedésben és egyebütt politikailag fejlett és kiváló szakképzettséggel rendelkező emberek dolgozzanak, akik képesek elsajátítani a leghaladóbb technikát és az új munkamódszereket, akik biztosítják a munkatermelékenység tervezett növelését és ezáltal elősegítik dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelését. Népi demokratikus rendszerünk ezért gondoskodik arról, hogy mindenki a lehető legnagyobb mértékben érvényesíthesse képességeit.

A tanoncok helyzete a múltban

Ezzel kapcsolatban külön jelentősége van a serdülő tanoncifjúságnak. A tanoncok iskolájuk elvégzése után szakmunkások lesznek, munkásosztályunk tagjai, amely osztály népi demokratikus hazánkban vezető szerepet tölt be. A munkásosztálynak ebből a jelentőségéből következik, hogy a munkásnak, társadalmunk valamennyi anyagi értéke alkotójának megkülönböztetett helyzete van. Ezzel szemben a munkás a kapitalizmus idején — és a tőkés országokban ma is — alantas gépezet szerepét töltötte be, akinek a munkáját annyira kizsákmányolták, hogy szűkös keresetéből éppen hogy meg tudott élni. A műveltségből a munkásnak csak annyi jutott, hogy munkájával a lehető legnagyobb hasznot hajtsa kizsákmányolóinak. Ehhez hasonló volt a munkás helyzete, helye a kapitalista társadalomban és kilátásai* jövője: nyomorúság, robotmunka, munkanélküliség és éhínség. Bizony abban az időben sok szülő nehéz szívvel adta gyermekét ipari pályára.

Népi demokratikus hazánkban a tanoncok helyzete már egészen más. A szülők szívesen adják gyermekeiket tanoncnak, minthogy a tanoncifjú- ságra gyönyörű jövő vár: részt venni a szocialista építés befejezésében