Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-01 / 4. szám - Hofer Lajos: A szóbeli érettségi vizsgák szervezéséről
líofer Lajos: A szóbeli érettségi vizsgák szervezéséről 86 A múlt iskolai évben még egy újabb módszert is bevezettek, ti. a cso- portonkint való vizsgázást oly módon, hogy az egész napi csoport először е9У-е9У tantárgyból vizsgázott, majd utána rátértek a másik tantárgyra. A harmadik tantárgy befejezése után rendszerint ebédszünetet tartottak, és délután folytatták a vizsgát. Most az a kérdés, hogy melyik módszer a helyesebb. A felelet nem egyszerű. Mindenesetre a pszichológusok észrevételeit figyelembe kell vennünk. Minthogy a tantárgyak szerint való vizsgáztatást helytelennek tartják a jelölt idegrendszerének túlterhelése miatt, azért ezt a módszert ki kellene küszöbölnünk, annak ellenére, hogy ezzel a módszerrel zavarjuk meg legkevésbé az iskola rendjét. Tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy talán a leghelyesebb a íél- félnapi csoportonkinti beosztás, mégpedig úgy, hogy délelőtt 4, délután pedig 3 jelölt vizsgázik. Ez a mód is kb. 5 órát vesz igénybe, hozzászámítva még a legalább félórás értekezletet; az eredményhirdetés és az ebédidő pedig mintegy másfél órát vesz igénybe. A délutáni csoport érettségije hasonló menetben folytatódik, csak eggyel kevesebb tanuló vizsgázik. Még talán arról lehetne szólni,- hogy a tanulókat hogyan kellene beosztani. Azt gondolom, hogy legcélszerűbb az ábécé szerint való beosztás, de figyelembe véve a választott tantárgyakat. Nem helyes, ha a 4 vagy 3 jelölt 4, illetve 3 különböző választott tantárgyból érettségizik. Az ilyen beosztás nagymértékben megzavarja az iskola rendjét. Nem közömbös az sem, hogy milyen legyen az érettségi bizottság összeállítása, minthogy a sikeres eredményt és a vizsga komolyságát ez is nagyban befolyásolja. Pl. helytelen, és a vizsga hátrányára van, ha pl. matematikához történelem szakost osztanak be. Az érettségi vizsgák zavartalan lefolyását biztosítja a tételek megadásának módszere is. Ezért fontos, hogy itt is körültekintően járjunk el. Leghelyesebb a húzás módszere, ez ugyanis kizár minden kételyt, mely a vizsgák komolyságát veszélyeztetné. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy míg a szlovák nyelvű iskolákban négy tantárgyból vizsgáznak a tanulók, a magyar iskolákban öt tantárgyból kell érettségizniök. Ennélfogva iskoláinkban kevesebb tanulót kell beosztanunk a vizsgára, mint a rzlovák iskolákban teszik. Persze az érettségi vizsgák sikere elsősorban a tanulók tudásától, fel- készültségétől függ. Igen fontos, hogy tanítók ebben a nagy munkában a tanulókat rendszeresen és behatóan segítsék. Az előkészületeket ajánlatos már az iskolai év elején megkezdeni. Szeretném, ha ez a röviden vázolt módszertani írásom segítségére lenne érettségiztető kartársaimnak.
