Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-03-01 / 3. szám - Hamar Kálmán: František Palacký, a tudományos cseh történetírás megteremtője
Hamar K.: Fr. Palacký, a tudományos cseh történetírás megteremtője 63 müvéhez, a Cseh Nemzet Történetéhez, amelyen 40 évig dolgozott. Eredeti tervét nem tudta megvalósítani, mert munkájával csak az 1526-os eseményekig jutott el. Műve azonban így sem nevezhető töredéknek. Palacký nem volt szűklátókörű nacionalista, hanem haladó szellemű tudós, aki számára az emberi haladás a legfőbb törvény volt. Ennek ellenére ő sem volt mentes a politikai tévedésektől. 1848-ban szemben állt az európai forradalmakkal és a cseh radikális demokraták prágai, júniusi felkelésével. Ehelyett „felülről” várta a „forradalmat”, bízott a Habsburgok ígéreteiben. Ez a politikai magatartása a téves auszrolszláv elméletből származott, amely alapján szerinte az osztrákok mellett a szlávoknak is vezető szerephez kellett jutniok Ausztriában. — Palacky 1848-ban és később is meg volt győződve arról, hogy a „világcentralizáció” folyamata és a fejlődés egyre lehetetlenebbé teszi a kis államok létezését. Palacky történelmi filozófiája szerint a kis nemzetek nem tehetnek egyebet, mint hogy önként federatív egységbe társulnak, hogy megállják helyüket hatalmas keleti és nyugati szomszédaik mellett. A német polgárság kezdeti túlsúlyával szemben fokozatosan megnövekedett és megerősödött a nemzeti érzelmű cseh polgárság ili. értelmiség, majd a kapitalizmus rohamos fejlődésével a munkásosztály, amely a cseh nép nemzetté válását lehetővé tette. Palackýt — jelentős tévedései ellenére — „nemzetébresztő” munkásságáért történelmi szempontból pozitiven kell értékelnünk. JELEN SZAMUNK ANYAGÄHOZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM 1. Csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok a két háború között: Kovács Endre: Magyar-cseh történelmi kapcsolatok Bpest, Közokt. Kiadó 1952. 374. ol. 54.285 Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok Lásd: Magyar történészek kongresszusa 1953. jún. Bpest, Akadémia 1954. 262 — 296. ol. 56.454 2. A számtantanítás néhány kérdése az alsó fokon Hogyan tanítsunk számtant az ált. iskola alsó osztályaiban? Bpest, Közokt. Kiadó 1951, 238. o. 35.198 Bellay László — Varga Tamás: Mértan tanítása az ált. iskolában A számtal alapvető módszertani kérdései. Lásd: A tanító kézikönyve III. Bpest, Tankönyvkiadó 1952. 399. o. 43.911 3. Az irodalmi kör szerepe a szocialista hazafiasságra való nevelésben Döme Mihály: Hazafias nevelés a magyar irodalmi órákon. Lásd: Pedagógiai tapasztalatok 1953, Népszava 5 — 20. o. Peéry Rezső: A magyar szakkörök működéséről. Lásd Az országos irodalomtanítási konferencia, Bpest, Tankönyvkiadó 1952, 74. o. 40.630 Debreceni Tibor: Az irodalmi szakkörökről. Lásd: Köznevelés 1956. 17. szám, 395. o. 5. Kora tavaszi munkák az iskolai gyakorlókertben Snopko: Školská zahrada. Jej funkcia a využitie v školskej a osvetovej praxi. Bratislava, SPN 1952. 44.082 Šalavjev: Školská zahrada pri základnej škole Blava, ŠN 1952. 132. o. 36.965 6. Az iskola és a család szervezett együttműködése Iskola és család közös munkája Bpest, Közokt. Kiadó 1951. 16. o. 31.545 Rychetský: Úkoly a činnosť sdružení rodičú a pŕátelú školy Praha, SPN 1952. 78. o. 43.529
