Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-01 / 3. szám - Rybár László: A konferencia fő beszámolója
A konferencia fő beszámolója 75 aktívan használja szóban, írásban egyaránt. Továbbá szoktassuk hozzá a tanulókat, hogy a nyelvtani szabályokat a gyakorlatban is alkalmazzák. A szlovák nyelv tanítójának munkáját éppen az teszi nehézzé, hogy az ismeretek egész sorát szokássá kell fejlesztenie. Minden elsajátított ismeretet meg kell rögzíteni a szóbeli és írásbeli gyakorlatok során és össze kell kapcsolni a már elsajátított nyelvi szokásokkal és ismeretekkel. Ezért kívánatos, hogy az új tananyagban legyen valami mindig a megelőzőből is, hogy az új anyag a régihez kapcsolódjék szókészletével, valamint nyelvtani és helyesírási téren is. A tanmenet új értelmezése szerint a nyelvtani rész a 8. osztályig egybeolvad az olvasással, írással és a fogalmazás gyakorlásával, hogy a nyelv elmélete minél szorosabb kapcsolatban legyen annak gyakorlati használatával. A magyar iskolákban a szlovák nyelvnek elsősorban az a küldetése, hogy a tanuló az elemzés és absztrakció mellett nyelvi ismereteit gyakorlatilag használja, vagyis helyesen írjon és beszéljen. Főleg az elemzés tanítására gondolok, mert az a magyar iskolákban mindmáig tisztán analitikus és nem gyakorlati módon történik. A tanuló különböztesse meg jól a mondatrészeket, tudja osztályozni az egyszerű és összetett mondatokat, de egyszersmind azt is tudnia kell, hogyan használja fel az elméletet, a kijelentős, kérdő, óhajtó és felkiáltó mondatokat az egyenes és függő beszédben, az alárendelt mondatokban, stb. A szlovák nyelv új tanítása szerint a legalsóbb osztályban, ahol a tanuló a nyelv alapjait tanulja, nem lehet a nyelvet a tanulók értelmét meghaladó, bonyolult és elvont mondatokkal tanítani. Ha a diák idegen nyelvet tanul, gyakorolja megfigyelő képességét, emlékezőtehetségét, gondolatainak összpontosítását, a logikus gondolkodást, összehasonlító és kombináló képességét, s ez átmenetileg sokkal fontosabb, mint nehéz elmélkedésekre kényszeríteni őket. A legalsó osztályokban a nyelvet nem tanulhatja a tanuló nehéz, összefüggő szövegből, ünnepi és alkalmi cikkekből, elmélkedésből, hanem kizárólag rövid kérdés-feletekből; használjunk rövid és mindennapi életből merített konkrét tartalmú szövegeket. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a három év alatt a tanuló nem képes annyira elsajátítani a szlovák nyelvet, hogy a 6. és 7. osztályban igényesebb irodalmi szövegeket olvashasson. Ezért már az 5—7. évfolyamban foglalkozunk majd egyszerű irodalmi szemelvényekkel és költeményekkel, nem fogjuk azonban ezeket stilisztikai és esztétikai szempontból értékelni, hanem a nyelv gyakorlását és a nevelő célokat tartjuk szem előtt. Egyúttal természetesen felébresztjük a tanulók érdeklődését a szép és nemes eszmék iránt. Azonban a nyelvi ismeretek fejlesztése sosem nélkülözheti a nevelői hatást. Az új tanmenet szerint a 9—11. évfolyamokban a nyelvtanórákon beiktatjuk a fogalmazás tanítását és a beszélgetést is. így tökéletesítik majd a tanulók gyakorlati nyelvismereteiket, amelyekhez nem áll rendelkezésükre irodalmi szöveg, és gyakorolják a szakkifejezések használatát. A 9—11. évfolyamokban elképzelhetetlen lesz a nyelvtanóra szóbeli
