Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2. szám - Schramm László: A Nemzetközi Geofizikai Évről

Schramm L.: A Nemzetközi Geofizikai Évről

53

létesítsenek és ezekben a megfigyeléseket egy időben, ugyanolyan műszerekkel végezzék, ami lehetővé tenné a mérések eredményeinek összehasonlítását és összeegyeztetését. Az első nemzetközi poláris konferencia, amelyet 1879-ben Hamburgban rendeztek meg, elfogadta ezt a javaslatot és megvalósította az első Nemzetközi Poláris Évet. Ez 1882. őszétől 1883. őszéig tartott, és 12 nemzet vett benne részt. Az északi sarkvidéken 13, a délin 2 megfigyelő állomást létesítettek.

Az első NPÉ sikeres volt és értékes adatokat gyűjtött a földrajz, meteorológia, geofizika, bonatika, zoológia és geológia terén. Eredményességét bizonyítja az is, hogy az 50 évvel később megrendezett második NPÉ munkálataiban 1932—33-ban lényegesen több nemzet vett részt. A második NPÉ programját szovjet tudósok állították össze, és a Szovjetunió részvétele nagy mértékben megnövelte a rendezvény jelentőségét és eredményességét. Hiszen csak a Szovjetunió részéről 92 megfigyelő állomás kapcsolódott be a második NPÉ-be. A program a következő területeket foglalta magában: meteorológia, a felső rétegek kutatása, napsugárzás, légköri elektromosság, földmágnesség, sarki fény és vízáramlás.

A második NPÉ eredménye nagyon értékes volt. Vitathatatlannak bizonyult, hogy ezt az akciót meg kell ismételni. A Tudományos Egyesületek Nemzetközi Tanácsa, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete, keretében működik, 1952-ben létrehozta a Nemzetközi Geofizikai Év Speciális Bizottságát és megbízta a NGÉ megrendezésével. A program összeállításában több nemzetközi tudományos egyesület vett részt, többek közt a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Ünió, a Meteorológiai Világszervezet, A Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Egyesület stb.

A világ e nagyszabású vállalkozásának a neve nem harmadik Nemzetközi Poláris Év, mert a feladatok messze túlhaladták a sarkvidékek területének tanulmányozását. A NGÉ programja a következő 13 pontból áll:

1. Csillagászat és a világnapok kijelölése,

2. Meteorológia,

3. Földmágnesség és földelektromosság,

4. Sarki fény és égboltsugárzás,

5. Naptevékenység,

6. Ionoszféra (magaslégkör-) kutatás,

7. Kozmikus sugárzás,

8. Földrajzi szélesség- és hosszúságingadozások,

9. Glaciológia (jég- és hójelenségek),

10. Oceánografia,

11. Rakéták és mesterséges holdak,

12. Szeizmológia (földrengések és -csuszamlások),

13. Gravitáció.

A csehszlovák kutatók és tudósok is bekapcsolódtak a NGÉ munkájába. A megfigyeléseket és méréseket a Csehszlovák Tudományos Akadémia (ČSAV), a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és főiskoláink megfigyelő és kutató állomásaikon és intézeteikben végzik. A fenti nagyszabású program szakterületeinek kilenc csoportjában vesznek részt a csehszlovák tudósok. Csak a 4., 9., 10, és 11. programpontban nem folytatnak önálló kutatómunkát. Ez érthető is, hiszen az óceánokat és sarkvidékeket érintő