Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Ismerd meg szülőföldedet / A pedagógiai irodalomból
A pedagógiai irodalomból 235 csáiban, a nyílegyenesen szitáló esőben és a friss-zöldre mosott űtszéli gyepen.” Mindannyian kiugrottak a sátrak alól, hogy megnézhessék, hogyan is megy végbe mindaz, amit Tolsztoj leírt. Ez a kis példa nagy következtetésekre jogosít. Aminthogy nem írhatjuk le a természetet anélkül, hogy ezt láttuk volna, úgy nem értékelhetünk művészi leírást sem anélkül, hogy a természetet megfigyelnők. A turista-kirándulások résztvevői közül, valahogyan észrevétlenül alakulnak ki a maga poétái, színművészei, festőművészei. A kirándulások romantikája szüli őket. A tartósan emelkedett hangulat emocionalitása a gyermekekből felnőtteket, magukkal szemben igényt támasz ó embereket teremt, új érzésekkel, új gondolatokkal, új kívánságokkal. A szülőföld gyönyörű természeti tájai, azoknak váltakozó hatása, találkozások az ország közismert egyéniségeivel, fesztelen beszélgetések az esti tábortűznél, — mindehhez még hozzájárulnak. Az ifjú turisták gondolatairól, megfigyeléseiről és érzelmeiről utinap- lóikban olvashatunk. íme egy példa a sok közül: „A derűfényes, forró napsütés ellenére, az erdőben nyirkos ború. Az erdő mélyén számtalan tóval váltakozó láp a természet mintegy külön világát alkotja. Égbemeredő fehértörzsü nyírfák melleit napfényt áhítozó nyárfák nyúlnak szomjún rezgő leveleikkel. A mindenütt visszhangzó madárcsicsergés és a kábítóan édeskés virágillat kellemesen könnyed szédülésbe ejt. Azt hiszed — az erdőben járva —, hogy a világon nincsen semmi rossz, hogy a világ csak dallal van teli, akárcsak a szíved. S egyszerre csak egy nagy tó előtt állunk, mely sürü, zöld bokrokba keretezve nagy-nagy tükörként tárul elénk.” így nem írhat az, aki a természetet nem szerda. A gyermekek természetüknél fogva hajlamosak az alkotásra, az erőpróbákra. Ellenállhatatlanul vonzza őket a megismerés, a kutatás, a közhasznú munka regényessége. Ezeknek a törekvéseknek kielégítésére nagy lehetőséget nyújtanak a kirándulásokkal, menetelésekkel kapcsolatos íáj- és honismertetések. Négy évvel ezelőtt, a voronyezsi kerület alekszéjevi iskolájának tanítókara nagyon érdekes célt tűzött az iskola növendékeinek kollektívája elé: kerületismertető iskola-múzeum létesítését. A tanulók munkáját az iskola történelem, földrajz, biológia, irodalom, fizika és rajz előadói vezették. Az iskola évi tantervébe belevezették a menetelések és kirándulások folyamán szerzett kerületismertető anyag felhasználását a tanórákon. Az iskola vezetői és pedagógusai következetesen és rendszeresen megismertették a tanulókat az őket környező valósággal és ezzel egyidejűleg belevonták őket a közhasznú munkába. Az iskola műhelyében készítették a tanulók a múzeum berendezését: asztalokat, üvegszekrényeket, jelzőtáblácskákat, állványokat, kereteket. Az ifjú festők egyik csoportja, rajztanítójuk vezetése mellett, színes diagrammokat és táblázatokat festett, amelyek mutatták és jellemezték az alekszejevi kerület iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fejlődését. Öröm volt nézni az általuk készített nyári kerületismertető kirándulások és menetelések irányt-jelző, ábrázoló térképét. A múzeum majdnem valamennyi villanyszerelési mun-