Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Farkas István: A történelem szemléletes tanításáról az 5. évfolyamban
224 Farkas István: A történelem szemléletes tanításáról az 5. évfolyamban útján alapozzuk meg a történelem tanítását. Téves lenne azt hinnünk, hogy a gyermekek egyszerű magyarázat útján azonnal elsajátítják a történelmi törvényszerűségeket. A történelem tanítását mindig egyszerű összehasonlításokkal kezdjük. Aszerint, hogy milyen kort tárgyalunk, rámutatunk annak a kornak legjellemzőbb külső jeleire, pl. a korabeli lakásokra, az életmódra, a fegyverekre, vadászatra, földművelésre, a művelődésre, az írásbeliség használatára stb. Csak az ilyen összehasonlítás alapján érti meg a tanuló, milyen nagyfokú volt a fejlődés napjainkig, hogyan jutottunk mindig közelebb a nép szerepéhez a történelemben. Természetes, hogy a 6. évfolyamig (talán a 8. évfolyamig sem) nem értik meg a tanulók az osztálykülönbségeket, a termelési eszközök tulajdonjogát, elosztását stb. Ha ilyenekről akarunk tanítani, csak szemléltetve taníthatunk. Bemutatjuk pl. az ősember életmódját, lakását, ruházatát, utána az egyes történelmi korok életmódját, lakását, ruházatát stb. Ha így eljutunk korunk társadalmáig, a képek alapján meglátják a tanulók, hogy a termelési eszközök tulajdonában is változások történtek. A legújabb kép pl. földműves szövetkezeteink életét mutatja be, a sok-sok új családi házat, a magasabb életszínvonalat. Hivatalos módszerünk alapján az okozati összefüggések magyarázatánál a következőkre van szükségünk: beleilleszteni a történelmi eseményeket egy bizonyos korba (időbeli elhelyezés), valamely helyhez rögzíteni (térbeli elhelyezés). Magának a „társadalomnak” fogalmát a család, község életével, akár az állattársadalmak (méh, hangya) életével is szemléltethetjük. Nem közhelynek hangzik, ha az állatok társadalmát említem, mert a gyermek is tudja, hogy a méhek és hangyák a közösség keretén belül, a közösségnek, a társadalomnak dolgoznak. Ilyen szemléltetés alapján jutunk el annak megismeréséig, hogyan sajátították ki maguknak a történelmi idők folyamán „egyesek” mind a termelő eszközöket, mind a munkaerőt. A fentebb említett időbeli elhelyezés megkönnyítésére szolgál, ha a történelem egyes korait pl. a napszakokhoz hasonlítjuk. Az 5. évfolyamban már az évszámítással is foglalkozunk. A tanulók ebben az évfolyamban már jól ismerik a négy alapműveletet, nagyobb számkörben dolgoznak, megértik számszerűen is a történelmi korokat. Időszámításunk itt az 1. évtől kezdődik. Ezen a fokon csak a legszükségesebb „évszámokat” jegyezzük meg, pl. 1415, 1514, 1526, 1848, 1917, 1945, 1948. Nagyon jó, ha a tanulók kartonból maguk is készítenek ilyen történelmi „segédeszközöket”, pl. kartonlapokra írnak egyes évszámokat, más katonlapokra az évszámhoz fűződő eseményeket. Ezeket a kartonlapokat beilleszthetik egy olyan kemény papírból készült keretbe, amelyen mind az évszámokat, mind a hozzájuk fűződő eseményeket tetszés szerint cserélni lehet. Baloldalon lesz az évszám, jobboldalon a történelmi esemény. Próbaképpen pl. beillesztjük az 1415-ös évszámot, hozzá a másik oldalon pl. a Dózsa-féle parasztháborút. Ha a tanulók érdeklődését felkeltettük, s valóban figyeltek a történelem tanítására, azonnal észreveszik a hibát, és maguk is kijavítják. így kissé játékos módon, de vizuális értékkel rögzítjük azokat az évszámokat, amelyek olyan sok tanulónak gondot okoznak már az elmúlt évtizedekben. (Nekünk is? Azt hiszem.)
