Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-07-01 / 7-8. szám - O.E: A népi Kéna gazdasági fejlődése

О Е.: A népi Kina gazdasági fejlődése

205

riára esett. A mandzsúriai vasútvonalak egy részét a cári Oroszország, másik részét a japán megszállás idején a japánok építették ki, főleg stratégiai szempontból. A peremországoknak nem voltak vasutaik, ott a közlekedés karavánutakon bonyolódott le. A leghosszabb karavánűt az ún. Selyem- vagy Tea-út volt, amely Pekingböl indult ki, keresztül szelte a Góbi-sivatagot, a Tarim-medencét és a Dzsungáriai kapun az Orosz Birodalomba vezetett. A jókarban tartott országutak hossza 1949-ben 140 000 km volt (a ČSR-ben 70 000 km). Az utóbbi években a vasútvonalak hossza 2000 km-el bővült. 1951—56-ban építették ki azt a 4400 km hosszú országutat, mely az ország belsejét Tibettel kóti össze. Ez az út a világ legmagasabban vezető országútja (egyes szakaszain eléri az 5000 m tengerszint feletti magasságot). A jelen időben építik a Pekinget Ulan Bátorral (Mongolország) összekötő vasútvonalat, mely összekötő kapocs lesz Kina és Szibéria között.

A kínai dolgozók egy üdülőhelye Észak-Kínában

A vasúthálózat kiépítésénél fontos szerep jut a nagy folyók áthidalásának. A múltban a Jangce folyón nem vezetett egyetlen híd sem. A folyó szélessége az akkori technika fejlődési fokánál legyőzhetetlen akadálynak bizonyúlt. A most épített számos híd közül mint technikai csoda kitűnik a Jangce folyón Vuchan városánál épülő híd. Ezen vezet az észak-dél-kínai magisztrális. A folyó itt sok ágra oszlik, ezenkívül nagy árterületét kell