Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám - Gedei János: A matematika tanításának feladatai a 6-8. évfolyamban

Gedei János: A matematika tanításának feladatai a G—8. évfolyamban

329

Meg kell továbbá ismertetni a tanulókkal a képletek, egyszerű táblázatok használatának előnyeit, a testek felvázolásának, egyszerű vetületek rajzolásának módját, tervszerűen kell fejleszteni térszemléletüket.

A feladatok között rendszeresen szerepeljenek a termelőmunka különböző területeiről gyűjtött változatos, elemi matematikai feladatok. Meg kell adni a tanulóknak a korszerű termelőmunkában való eredményes részvételhez, illetőleg a továbbtanuláshoz szükséges elemi matematikai ismereteket és készségeket. E készségek közé tartoznak:

a) a gyors számítás készségei,

b) a legegyszerűbb műszaki rajzok olvasásának és megszerkesztésének készségei,

c) a különböző mérési készségek; a testek méreteinek, térfogatának és súlyának megmérése stb.

Matematikatudás nélkül nem létezik egy technikai tudomány sern. Tehát a matematika-tanító feladata a politechnikai oktatás szempontjából elsősorban az, hogy jól tanítsa a matematikát. Emellett nem szabad megfeledkeznünk azokról a gyakorlati feladatokról sem, amelyek éppen a termelés elvi alapjainak megismertetése szempontjából igen fontosak (fizikai, kémiai, műszaki stb. tartalmú feladatok). El kell érni, hogy ezeket könnyen és hibátlanul oldják meg a tanulók, kezelni tudják a szükséges mérőeszközöket, táblázatokat és hogy maguk is tudjanak ilyeneket készíteni.

A matematika tanításában rá kell szoktatnunk a tanulókat a felelősséggel végzett munka igényére, mégpedig mind magukkal, mind társaikkal szemben. Szokásukká kell tenni az eredmény ellenőrzését, nemcsak számítás, hanem becslés útján is.

Egyre nagyobb mértékben képessé kell tenni a tanulókat a világos fogalomalkotásra, a feltételek és azok következményeinek tekintetbe vételére, a fegyelmezett gondolkodásra. Ezzel hathatósan hozzájárulunk a babonák, az előítéletek, s általában az idealista világnézet ellen vívott küzdelemhez.

A rendszeres gyakorlással, szigorú követelményekkel arra kell- nevelnünk a tanulókat, hogy a nehézségeket sikeresen leküzdjék, önállóságra, kezdeményezőképességre tegyenek szert és találékonyak legyenek a gyakorlati élet kérdéseinek megoldásában.

Tekintsük át a továbbiakban a matematika anyagát az egyes évfolyamokban a kiválasztás és elrendezés legfontosabb konkrét problémáiban, figyelembe véve a fentebb vázolt feladatokat.

Az anyag ismétlése a 6. évfolyam elején.

Az I. és II. fokú iskola anyaga szerves egységet alkot. A II. fokon feltételezzük az I. fokú iskola anyagának ismeretét, arra építünk. Tehát az ismétlés a 6. évfolyamban nem a feltételezett hiányosságok pótlására szolgál, hanem magasabb színvonalon történő ismétlés. A tudatosság fokozása végett ugyan röviden át kell ismételni az I.-fokú iskolában tanultakat, egyben azonban jelentékenyen ki is kell egészíteni ezeket az ismereteket.

Mind a négy alapművelet esetében meg kell vizsgálni, hogyan függ a művelet eredménye az adatok változásától. Ez új anyag. Jelentősége igen nagy: most találkozik először a tanuló a matematikában a változás és összefüggés gondolatával. A téma folytatódik hasonló vonatkozásban a törteknél, bővebb kifejtését a 7. évfolyamban, az arányosság fejezetében kapja meg. Különös