Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 3. szám - Simonyi Lajos: A szlovák nyelv és általában az idegen nyelvek tanításának módszeréről (IV.)
80 Simonyi Lajos: A szlovák nyelv és általában az idegen nyelvek tanításának módszere és megfelelő mennyiségű gondolatot, mondatot tudjon folyamatosan elmondani, lehetőséget kell neki adni erre. A beszélgetés tárgyát képezheti valamilyen tényleges tárgy, vagy élmény, esemény, jelenség, cselekmény. A beszélők a róluk alkotott gondolataikat fejezik ki és közlik egymással. A közlés rendszerint párbeszédes formában történik, amit azonban helyenkint egyik, másik elbeszélő hosszabb-rö- videbb folyamatos „elbeszélése, leírása” tarkít. A tárgyak leírása, az élmények, jelenségek, cselekmények elmondása, elmesélése, nem történhetik rendszertelenül, bizonyos szempontok nélkül. Az élmények, események, jelenségek pedig időben folynak le, tehát mozzanataik is vannak. A mozzanatok egymásután, bizonyos sorrendben követik egymást, egymásból folynak, tehát egymást legtöbbnyire meg se előzhetik. Ennélfogva leírásukban, elmondásukban is bizonyos sorrendhez kell ragaszkodnunk. A nyelv- tanításnak (A fogalmazásnak is ez a titka!) is erre kell támaszkodnia, amikor beszélni akarjuk megtanítani a gyermeket. Rendszer nélkül nincs beszéd, beszélgetés, folyamatos és folytonos gondolatközlés, véleménykicserélés. A tanulóK, gyermekek általában nem tudják élményeiket, megfigyeléseiket elmondani. Felcserélik a mozzanatokat. Ez a fogalmazástanítás hibás módszerének, végeredményben pedig a tanító hibája, aki a gyermekek figyelmét nem hívta fel még arra, hogy az események rövidebb, hosszabb ideig tartó részekből, mozzanatokból állnak, s ha mégis, akkor nem szemléltette azokat. A nagyobb eseményeket egységekre, az egységeket mozzanatokra kell bontani. A célunk pedig az, hogy a tanuló a mindenkori anyag alapján kérdezni és felelni, beszélgetni tudjon. A beszélgetés bizonyos mértékben azt is jelenti, hogy kérdezés nélkül is tudunk valamilyen tárgyról, eseményről összefüggően több-kevesebb mondatot mondani, beszámolni. A beszélgetés valamilyen tárgyról, személyről, helyzetről vagy eseményről önállóan alkotott gondolatoknak a kifejezése, összefüggő elmondása, tehát nemcsak folytonos kérdezésekre adott feletetek sorozata. Mi tehát a teendőnk? Először is mutassünk rá, hogy az események, cselekmények, jelenségek, élmények és megfigyelések időben történnek és mozzanatokból állnak. A gyermeknek tudnia kell, hogy mi a beszélgetés tárgya és hogy a cselekménysorozatban milyen mozzanatok követik egymást. (Az elvont, fordító módszert alkalmazó tanítók beszélgetésre és a hozzá szükséges szókészlet (szókincs) megszerzésére a tanulókat főképpen az olvasmány, vers tartalmának elmondásával akarják megtanítani: „ ... hogy ki tudják magukat fejezni!...” mondják, de hogy a tanuló egy egyszerű élményt, átélt rövid kis eseményt el tudjon mondani, arról ennél a módszernél szó sem tehet...). Már hogyan fogjuk mindezeket a szlovák nyelv tanításában felhasználni? Egyszerűen: A tanulók bemutatják az egyes mozzanatokat és mindjárt meg is mondják szlovákul, hogy mit csinálnak. Ekkor vesszük tehát igénybe a gyermek folytonos mozgását, cselekvő vágyát, hajlamát. Szemléltetünk és cselekedtetünk. Foglalkoztatjuk a gyermek összes érzékszerveit és moz-
