Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Kapfinger Béla: A kézimunka tanítása
50 Simonyi Lajos: A szlovák nyelv és általában az idegen nyelvek tanításának módszeréről kezetünkben a tárgy, tulajdonság képe és megfordítva: a tárgyat, tulajdonságot látva azonnal eszünkbe jut annak szlovák neve. Még szilárdabb alapot nyújt ez a módszer, ha a tárgyhoz mindjárt hozzákapcsoljuk a vele végezhető cselekvést is. Pl. a „sedím”, „si sadnem”, „biely”, „päť” szavakat nem magyar fordításuk segítségével értetem meg és nem ezután (a fordítás után) kapcsolom a cselekvéshez az említett szlovák szavakat, hanem megfordítva: a szókat hangoztatva azok hallási képét kapcsolom a cselekvéshez: azaz cselekszem miközben kimondom szlovákul, hogy mit csinálok. Ugyanezeket a szavakat le is írhatom, s miközben olvasom őket, végre is hajtom a cselekvést. Ebben az esetben a beszédmozgási központot (olvasás) és látási központot (a szó látási grafikai képét) kapcsolom a cselekvéshez. — Egy másik példa: Ja píšem. Valamilyen szót írok a táblára, hogy az írás cselekvését szemléltessem, miközben hangoztatom: Ja píšem. De a szót fel is írhatom: Ja píšem. Ilyenkor a beszéd, látási, hallási és írásmozgási központok között létesítettem kapcsolatot. A tanulónak sokszor kell alkalmaznia, használnia az idegen szót, tehát ismételnie kell. A szót és a cselekvést egyidejűén kell ismételnie, mutatni és megnevezni a tárgyat, a tulajdonságra rámutatni és kimondani a nevét. (Folytatás). Kapfinger Béla, Veľká Lúč A kézimunka tanítása BEVEZETŐ RÉSZ A mai ifjúság egyre nagyobb és mélyebb érdeklődéssel fordul a technika felé, ami természetes is, hiszen amerre tekint, a technika rohamos fejlődését és előretörését látja. Szemünk előtt folyik az ország iparosítása, megindult hazánkban is a természet átalakításának korszaka, s mindennek eredményeit napról napra látjuk. Mindenki tapasztalja, hogy a haladás mozgatója a technika fejlődése, tehát aki részt akar venni benne, annak állandóan tökéletesíteni kell technikai tudását. Az elmélet maga azonban még nem elég, hiszen sehol másutt nincs az elmélet olyan szoros kapcsolatban a gyakorlattal, mint a technikában. Tervezni, vezetni csak az tud igazán, aki maga is dolgozott az anyaggal, gyakorlatból, saját tapasztalataiból ismeri azt, és ugyancsak tapasztalatból ismeri a szerszámokat s azok használatát. A tanuló, aki összefog társaival, hogy valamit közös munkával elkészítsen, munkája közben fedezi fel, hogy hajlamai merrefelé irányítják. Ma már minden pálya nyitva áll az ifjúság előtt, minden tanulónak módjában van, hogy azt a szakmát válassza, amelyet legjobban szeret s amelyben éppen ezért legtöbbre viheti és a legnagyobb szolgálatokat teheti a közösségnek.
