Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelőkészület földrajzból
40 Dr. Eduard Oravský: Érettségi vizsgae!ókészület földrajzbót a többi természet- és társadalomtudománnyal foglalkozó tantárggyal egyenrangú helyet kapjon. A valóság azonban mást mutat, s ezt a tanulók is tudják. És ezért a földrajzot jogtalanul lebecsülik. A tanulók azt is tudják, hogy az általános művelődést nyújtó iskolákon kívül csak a pedagógiai és a felsőbb gazdasági iskolákban tanítanak földrajzot. Az ipariskolákban, a mezőgazdasági és más szakiskolákban nincs földrajztanítás. Senki sem fogja lebecsülni a történelmet, de ha ezt a tantárgyat bevezették valamennyi szakiskolába, akkor ezeknek az iskoláknak a jellege megköveteli, hogy a földrajzot is tanítsák. Legalább olyan mértékben, ahogy ezt a kötelező tárgyak száma és a tananyag terjedelme megengedi. Az említett okokból a földrajzot gyakran mind a tanítók, mind a diákok kevésbé szükséges, kevésbé fontos tantárgynak tekintik, amely a többi választható tantárgy mellett másodrangú helyet foglal el. Nem veszik olyan komolyan mint a többit. A jó tanulók a legtöbb esetben nem választják érettségi tárgyul. Igen gyakran csak a leggyöngébb tanulók jelentkeznek földrajzból érettségire, akik nem mernek a többi természettudományi választható tantárgyból jelentkezni. Az olyan tanulók, akik valamennyi többi tantárgyban gyengék. Azok, akik úgy reménykednek, hogy hát az érettségin majd csak valamit mondanak és a térképről is sikerül valamit leolvasni. A földrajz tanítója — bár nem lenne szabad — maga is áldozatul esik ennek a pszichózisnak. Amint mondják, nem szívesen „gördít akadályt” a tanuló boldogulása elé, ha az egyébként a többi tantárgyból „átmegy”. Általában az a helyzet, hogy a gyenge földrajzos igen gyenge a matematikában, fizikában, biológiában is. Ha ezeknek a tantárgyaknak a tanítói elnézőek voltak, a földrajz tanítója is így tesz. És sok iskolában elterjedt az a rossz szokás, hogy ilyen esetben, amennyiben a többi tantárgyból „átengedték” a tanulót, „elnézést” követelnek a földrajz tanítójától is. Hisz ez c s а к földrajz! Itt hibát követ el a tanítói kar, de elsősorban a földrajztanítót vádolhatjuk. A tanulónak joga van szabadon döntenie, melyik választható tantárgyból óhajt érettségizni. Előírás szerint a tanítónak itt nem szabad gátolnia a tanuló választását. A tanuló saját eddigi eredményei, érdeklődése alapján és nem utolsó sorban pályaválasztására való tekintettel választja a tantárgyat. Különösen a főiskolának van irányadó szerepe. Pl. ha a tanuló az orvosi, gyógyszerészeti vagy mezőgazdasági pályát választja, természetesen biológiából vagy kémiából jelentkezik érettségire. Ha technikai főiskolára készül, fizikából; ha jogra, akkor a történelmet választja, stb. Az ezekből a tantárgyakból szerzett érdemjegyek bizonyos fokig a főiskolára való felvétel, ili. a felvételi vizsga sikerességének előfeltétele. Ezzel szemben a földrajzot a főiskolára készülő tanulók közül rendszerint csak a jövendő földrajzszakos tanítók választják. Azonban nagy részük a kombináció másik tárgyából jelentkezik érettségire. Ezek a tanulók érdeklődnek a földrajz iránt és eredményt is mutatnak fel, de csak kevesen vannak. Kívülük a földrajzot általában a leggyöngébb tanulók választják. Ide tartoznak azok, akik tudatában vannak gyenge felkészültségünknek a többi tantárgyban és nem szándékoznak tanulmányaikat a főiskolán folytatni. De ide tartoznak a kevésbé
