Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-12-01 / 10. szám - Az anyanyelvi oktatás módszertana Magyarországon
296 Az anyanyelvi oktatás módszertana Magyarországon gyermekek élete) — Képek hazánk múltjából. Heti: 4 óra. VI. o: népdalok, népballadák, műdalok, műballadák. A dolgozó nép hazája és sorsa (ezen belül Garay Obsitosa). Toldi. Heti 3 óra. VII. o.: Az irodalmi társadalomábrázolás. Az úri osztály típusai. A dolgozó parasztság ábrázolása. A proletársors irodalmi képe. A szocializmus építése. Heti 3 óra. VUI. o.: A megismert írók és műveinek kronologikus áttekintése. Egy-egy kiemelkedő művük. Heti 3 óra. Irodalomelméletből: V. o.: A stílus helyessége. VI. о.: A szép stílus. VII. o.: Műfajelmélet, verstan. VUI. o.: Ált. elmélet és összefoglalás. II. 1. Az eddiginél sokkal több szépprózai olvasmányt kell a tankönyvekbe felvenni. Irodalmunknak sok kiváló prózaírója is volt: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móra, Tömörkény, Krúdy, Móricz Zs. Ezzel kell segíteni az olvasási és a fogalmazási készség fejlődését is. 2. A tartalom és forma egységében történő elemzésben biztosítani kell a tartalom vezető szerepét. Kerülni kell a túlzott formai boncolgatást. 3. A stilisztikai eszközök tanítását ne kapcsoljuk mereven egyes művekhez. Időnként, kellő tapasztalati anyag összegyűjtése után tartsunk külön stilisztikai (irodalomelméleti) órákat. Az irodalmi órák típusait ilyen tartalmi jegyek, s ne formai elemeik alapján határozzuk meg. (A költeményt vagy prózai olvasmányt bemutató-, olvasási-, elemző-, irodalomelméleti és fogalmazási óra, (s nem vegyes típusú stb.). 4. A költemények gondolat- és érzésvilágának megértésére elő kell készíteni a tanulókat. Többnyire értékesebb a jó tartalmi előkészítés, mint az utólagos aprólékos elemzés. 5. A jó elemzésnek nincs sémája, mert a jó irodalmi alkotások sern sémára készülnek. A módszertan legfontosabb feladata, hogy az irodalmi alkotások megértésére és sokoldalú megközelítésére nevelje a pedagógusokat. Irodalomtanításunk elvei még hosszú vita után fognak kristályosodni. Ebben a vitában természetesen nem hagyatkozunk a magunk erőforrásaira, állandóan figyelemmel kísérjük és felhasználjuk a szovjet és általában a népi demokratikus országok pedagógiájának eredményeit is. III. Befejezésül néhány szót a nyelvtan- és az irodalomtanítással összefüggő fogalmazás tanítás problémáiról. Magyarországon egészen 1956-ig az ellen- forradalmi kor tanítási módszereivel folyt a fogalmazás tanítása. Ez lényegében a spontán alkottatást és ezek eredményeinek hosszas javítgatását jelentette. 1951-ben Faragó László A fogalmazás tanítása az ált. isk. alsó tagozatában c. munkájával tette meg az első lépést egy újabb módszer kialakítása felé. Faragó megőrizte a régi tanítás kereteit, anyagát, felépítését, sőt módszerét is, azt azonban új tartalommal igyekezett megtelíteni. Ugyanebben az évben adott a minisztérium e sorok írójának megbízást arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok elemzésével alakítsa ki azt a módszert, amely alkalmas arra, hogy tanulóink döntő többségét megtanítsuk fogalmazni. A több éves kutató, elemző munka eredménye azután egyrészről az ált. isk. I —IV. osztályának új fogalmazási tantervében, másrészről az
