Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-11-01 / 9. szám - Tomaschek M.: A tanulóifjúság kultúrmunkájáról
Tomaschek M.: A tanulóifjúság kultúrmunkájáról 285 telt nézőtér előtt játszhatnak, ilyenkor a teljesítmény is jobb, lelkesebb szokott lenni! Tanulóink sikerrel adhatnak elő egész estét betöltő színművet, de ennek a rendezése és betanítása nagyobb hozzáértést, sok időt és befektetést kíván. Ha azonban vannak a tantestületnek hozzáértő tagjai, igen komoly, szép célt szolgálhatnak valamely értékes drámai mű előadásával. A darab megválasztásakor elsősorban tekintetbe kell vennünk a tanulók korát és életkörülményeit, valamint műveltségi színvonalukat. Legszerencsésebb ötlet, ha olyan darabot választunk, amelyben fiatalok, esetleg tanulók szerepelnek, minthogy itt a szerepek átélése könnyebb számukra. Erre a célra igen alkalmas a magyar irodalom két örökértékü diákregényének, Móricz: Légy jó mindhalálig és Molnár: Pálutcai fiúk c. müvének színpadi feldolgozása. Előadhatjuk magyar vagy külföldi klasszikusok alkotásait is, de választásunkban igen óvatosaknek kell lennünk. Tartsuk mindig szem előtt a mű eszmei mondanivalóját és erkölcsi irányzatát, hogy ifjúságunk csak építő jellegű, egészséges hatású művekkel lépjen a nyilvánosság elé! Továbbá meg kell fontolnunk, vajon technikai téren teljesíthetők-e a darab követelményei, módunkban van-e beszerezni a díszleteket, ruhákat. — A betanításnál ügyeljünk a szereplők kiejtésére, igyekezzünk formálni beszédtechnikájukat. Igen kellemetlen hatást váltana ki például, ha Katona Bánk bánja hamisítatlan palóc nyelvjárásban szólalna meg! — Mielőtt hozzáfognánk a darab betanításához, először ismertessük meg a művet valamennyi szereplővel, utána következhet a szerepek kiosztása. A szereplőknek a beszédtechnikán kívül meg kell ismerkedniök a helyes mimikával és a színpadon való mozgással. — Mindebből látjuk, milyen komoly és sokrétű feladat hárul a rendezőre. Miből álljon hát általában a helyesen összeállított műsor ? Erre — eddigi tapasztalataim alapján — a következőképpen válaszolnék: 2—3 jelenetből, 1—2 szavalatból, valamint népi táncból, mert ezek vonzzák leginkább a közönséget. A számok közötti néhány perces időközt töltsük ki ügyes konfe- rálónk tréfáival, esetleg a következő szám előzetes ismertetésével. A vidám jelenetek legyenek tréfásak, ötletesek, de tartalmasak is. A Jó mulatást! c. és egyéb műsorfüzetekben találhatunk megfelelő jeleneteket, bár nem mindegyik alkalmas iskolai előadások számára. Sajnos, egyes jelenetek kezdenek „elcsépeltté” válni, ezért helyes lenne újakat hozni forgalomba. Műsorunk keretében előadhatunk egy-két részletet valamely hosz- szabb drámai műből is, beleértve klasszikusainkat is. íróink közül igen alkalmasak Móricz parasztkomédiái, vannak köztük egyfelvonásosak is. Igazi, ízes magyar nyelvvel találkozunk bennük s megnyerik a falusi és városi közönség tetszését egyaránt. Az énekszámok közül egyaránt kedveltek a kórus- és szólóénekek. Ha nincs a tantestületben megfelelő karmester, forduljunk az illetékes kultúr- szervekhez (Járási Népművelődési Ház) segítségért. Énekkaraink műsorában különösen hatásosak a népdalok és népdalfeldolgozások. Ezeket a Magyar Könyvesbolt útján könnyen beszerezhetjük. A népdalokon kívül igen kedveltek az indulók, mozgalmi dalok is. A szólóénekszámoknál szintén elsősorban magyar és egyéb népdalokat énekeltessünk. — Az énekkar vezetője, ha még nem rendelkezik elég tapasztalattal, kérjen tanácsot az illető
