Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-11-01 / 9. szám - Németh János: Egy orosz írás-olvasás tanítási óra a VI. osztályban

Németh János: Egy orosz írás-olvasás tanítási óra a VT. osztályban

275

nem is az írás gyakorlásából indulunk ki, hanem értelmes orosz szavakból, tehát a beszédből. A többször hangoztatott és megtanult szavak bemutatása után kiemeljük a vizsgált hangot, majd a megtanult és elemzett hangot ismét visszahelyezzük a szóba. Az írás-olvasás tanítási órán az új anyag tárgyalását tehát a tanító mindig bevezető beszélgetéssel kezdi. A bevezető beszélgetés több olyan szót tartalmaz, amelyben előfordul a megtanulandó hangzó. A szavak jelentését rámutatással, szemléltetéssel vagy fordítással magyarázzuk meg. Ezt követőleg a tanulók segítségével a szókat szótagokra a beszédhangokra bontjuk. Szükség esetén az új hangokat (különösen a magyar hangképzéstől eltérőket) külön is hangoztatnunk kell. Csak ezután következhet az új nyomtatott betűk bemutatása, az olvasás, az írott betűk bemutatása és begyakorlása. A tanulók tehát egyszerre ismerkednek meg a szóból analízis útján kiemelt hanggal, és a szóban vagy szótagban előforduló hanggal. Ez az analitikus-szintetikus módszer lényege.

Az orosz kiejtés, írás-olvasás tanítási órán általában több didaktikai feladatot kell megoldanunk, ezért az óra felépítése vegyes típusú lesz. Időnként azonban szükség van begyakorló és ismétlő órákra is.

Az óra felépítése:

1. Az óra megszervezése.

2. Az előző órán tanultak számonkérése. A házi feladat általában írásbeli és szóbeli. Az írásbeli házi feladat számonkérése igen fontos (táblára írás, tollbamondás, röpdolgozat stb.). Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak az írást ellenőrizzük, az egyszerű beszélgetés is fontos.

3. Rövid célkitűzés után az új anyag tárgyalása bevezető beszédgyakorlattal kezdődik: A tanító hangoztatja és a diákokkal is elismételteti azokat a szavakat, amelyekben az új hangzók előfordulnak.

4. A tanult új szavakat szótagokra és hangzókra bontjuk. Ez a folyamat tanulóink számára nem lesz nehéz, mivel az anyanyelv tanulásánál már foglalkoztak vele.

5. A szavak elemzése után a nyomtatott betűk bemutatása következik. Ha van kirakó ábécénk, akkor a kartontáblán kirakjuk az elemzésre szánt két-három szót, majd azokat szótagokra és betűkre bontjuk. A diákok segítségével kiemeljük az új hangokat jelölő új betűket. Ezeket a tanító külön fölírja a táblára nyomtatott formájukban. Általában arra nincs időnk (és szükségünk), hogy tanulóinkkal a nyomtatott betűk írását is gyakoroljuk.

6. A következő mozzanat az új szavak olvasása. Szórakoztató és hasznos a diákokkal is kirakó ábécét készítetnünk. Ennek segítségével a tanulók helyükön is gyakorolhatják az új szavak kirakását, azokat elolvashatják, hangokra bonthatják.

7. A nyomtatott betűk bemutatása után következik a betű írott formájának megtanítása. Ez általában úgy történik, hogy „fölrajzoljuk” az új betűt tartalmazó szót, abból a szükséges betűt kiemeljük, és a már régebben fölírt nyomtatott betű mellé írjuk, azzal összehasonlítjuk. A bonyolultabb szerkezetű betű írását ajánlatos elemeire bontva bemutatni, hogy a tanulók elsajátítsák a betű helyes vonalvezetését. Azt is bemutatjuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az új betűk.