Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-11-01 / 9. szám - Varsányi L.: Módszertani megjegyzések az első évfolyam olvasás-írás tanításához
272 Varsányi László, Tomášov: Módszertani megjegyzések az első évfolyam olvasás-írás tanításához (Folytatás) Az előkészítő időszak már mögöttünk van. A betűismertetés változatos, de fáradságos útját járjuk; a betűösszevonás nehézségeibe is belekóstoltunk. Napról napra újabb problémákra bukkanunk munkánkban. E problémák megoldásával szeretnék foglalkozni. Először is az egyes tényezők óraszámát kell tisztáznunk. Az egyöntetűség szempontjából fontos ez, mert a magyar nyelv heti óraszámának csökkentését bizonyos ellentmondó utasítások miatt különféleképpen értelmezzük. A kézimunka tanításának bevezetésével a magyar nyelv heti óraszáma 11 lett. Mégpedig megismerés és nyelvfejlesztés 2У2 óra, olvasás 5У2 óra, írás 3 óra (6 félóra). Helyesebbnek tűnik azonban a megismerés és nyelvfejlesztést heti 2 órában, az olvasást 6 órában, az írást pedig 6 félórában tanítani. Ez a megjegyzésem azonban nem hivatalos utasítás, csak egyéni jellegű javaslat. Az előkészítő időszak lerövidítése a tematikus terv módosítását vonja maga után olyképpen, hogy a betűismertetést a harmadik negyedév végéig befejezzük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hetenként egy, majd két betűt ismertetünk meg. Ilyenformán elég idő marad a betűismertetés utáni időszakban az olvasás gyakorlására. Az új betű megismertetésénél a kibontás v. leválasztás módszeres eljárásaival a szeptemberi cikkben említett módszertan részletesen foglalkozik; (77. old.), az olvasástanítás menetét is tárgyalja. Nyomatékosan felhívom tanítótársaim figyelmét a mozgatható betűk használatára,* mert a betűismertetés időszakának legfontosabb mozzanatai a szavaknak analízis útján való hangokra bontása, majd hallási szintézissel a hangok összevonása, mozgatható betűkből a szavak összerakása és olvasása. A betűk egybeol- vasását tehát minden esetben hangösszevonási gyakorlatnak kell megelőznie. Az ismertetésre kerülő hangot még a betű bemutatása előtt egybefűzzük a tanult hangokkal olyképpen, hogy értelmes, két hangból álló szót kapjunk (pl. le, el). Ez a gyakorlat a kapcsolás folyamatosságát biztosítja. Mielőtt tehát egy szót a mozgatható betűkből kiraknánk, elemezzük, szótagokra bontjuk, majd szótagonként hangokra. Az első szótagot elemezzük, kirakjuk s a többit ugyanúgy. Ezután elolvassuk az egész szót (pl. tu-li-pán) és értelmeztetjük. , A betűkapcsolásnál eredményesen használhatjuk a következő eljárásokat: A folyamatosan hangoztatható mássalhangzókkal kezdődő szótagoknál a mássalhangzót kissé nyújtva ejtjük ki s a magánhangzót gyorsan hozzáolvassuk (fffű). A többi mássalhangzó összeolvasásánál úgy is segíthetünk tanulóinknak, hogy előkészítjük őket a mássalhangzó kimondására. Akkor
