Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-01-01 / 1. szám - Havas Vilmosné: Néhány gondolat az I. országos szavalóversenyhez

- 34 problémájára, amely a tanuló elégtelen ismeretében és az irodalmi művel szemben elfoglalt helytelen álláspontjában nyilvánul meg* A megjegyzéseket irodalmi anyag alapján dolgoztam fel, de a megállapításokat a nyelvtanra és a fogalmazásra is vonatkoztathatjuk,sót' alapvető megállapításaikban a többi tantárgy munkájára is.

Dr. Sedlák János,

az Állami Pedagógiai Intézet dolgozója

Néhány gondolat az I. országos szavalóversenyhez

Az Iskolaügyi Megbízott Hivatala az 1955/56. iskolai évre szavalóversenyt hirdet az összes magyar iskola számára magyar nyelven is négy kategóriában. Mi tanítók, a legnagyobb elismeréssel adózunk vezetőinknek, hogy tanulóinkban fejlesztik a szavaló tehetséget és a szépirodalom, a költészet iránti szeretetet. Az anyanyelv fejlesztése minden tanerő legszentebb kötelessége,Sztálin is értékeli a nyelv jelentőségét a társadalom szempontjából, ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy bekapcsolódjunk ebbe a mozgalomba és iskolánkban emeljük a szép kifejezésmód képességét.

Ha ennek az akciónak ilyen jelentős feladatot tulajdonítunk, tudnunk kell, hogyan is fogjunk hozzá ehhez a munkához és hogyan illesszük be a tanítás menetébe. Az emberi hang a művészetnek egyik legszebb kifejezőeszköze. A szép ének, a szép szavalat éppúgy hat ránk, mint egy szép kép vagy szobor. Legyen tehát ez a szavalás is művészi, már amennyire ezt tanulóinkkal el tudjuk érni.

Mielőtt a művészi szavaitatásról szólnék, néhány szót szeretnék mondani a szószerinti szövegtanulás fontosságáról.

A szószerinti szövegtanulás fontos szerepet játszik az irodalomtanítás elmélyítésében. Megvan a maga különleges és lényeges feladata. A megtanult szöveg a tanulók emlékezetét széleskörű művészi ábrázolásokkal gazdagítja. A tanulók maradandóan elsajá-