Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-04-01 / 4. szám - Nagy Sándorné: Hogyan kezdem meg munkámat az előkészítő évfolyamban
Hogyan kezdem meg munkámat az előkészítő évfolyamban Az 1955-ben kiadott Módosítások és Módszertani utasítások 9. oldalán az előkészítő évfolyam magyar nyelvi tanítására vonatkozólag a következőket olvashatjuk: „A tanító törekedjék arra, hogy a tanulók érezzék, lássák a beszédnek mondatokra, szavakra, szótagokra és hangokra való tagolását, valamint a beszédnek hangokból, szótagokból, szavakból és mondatokból való felépítését. Ez az első negyedév munkájának a lényege.” Ebben van összesürítve, mit kell csinálni az előkészítő évfolyam tanítójának a magyar nyelv óráin az első negyedévben. Sok tanító tanácstalanul áll ez előtt a feladat előtt. A tanítóság nagy része megszokott régi módszerét alkalmazza, amelynek sokszor nincs meg a tudományos alapja, és továbbra is a megszokott módon tanítja a betűvetést. Sok tanítónk idegenkedik a hangoztató elemző-összetevő módszertől, mivel nem ismeri azt teljes egészében. Tehát az olvasás, írás tanításában nincs meg az egység valamennyi tanítónk közt. Addig is, míg az 1956/57-es tanév első felében megjelenik nyomtatásban az erre vonatkozó segédeszköz, szeretném tájékoztatni tanítótársaimat, hogyan használtam fel az előkészítő időszakot, hogyan szerveztem meg munkámat. Hangsúlyozom, hogy az egész évi tanítási eredményünk az előkészítő időszaktól függ. Sok tanítónk fölöslegesnek tartja ezt a hosszúra méretezett előkészítő időszakot, de ha fontolóra vesszük a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk, nem lehet az időt lerövidíteni. Kivételt képeznek az osztatlan iskolák, ahol négy-öt hétre rövidíthető le ez az időszak, hogy a tanulók előbb térjenek rá az olvasás és írás didaktikai anyagára, hogy önállóan is foglalkozhassanak. A megismerés-nyelvfejlesztés, az olvasás és írás tanítása a magyar nyelv óráin történik. Ezek a tényezők szerves egészet alkotnak, egymástól teljesen el nem választhatók. A megismerési, nyelvfejlesztési órán szerzett ismereteinket az olvasási órán beszédünk elemzésére használjuk fel. Az összegyűjtött mondatokat hallás után szavakra bontjuk, a szavakat szótagokra, a szótagokat hangokra, ugyanakkor a hangokból szótagokat, a szótagokból szavakat, a szavakból mondatokat alkotunk, illetve teszünk össze. Az ilyenfajta előkészítésnek fontos szerepe van, amikor a tanuló elkezd írni. A 2., 3. és 4. negyedben a leírandó szót először elemeire bontjuk, és csak aztán írjuk le. Az írás pedig a betűk összetevése szótaggá, szóvá. Ha a tanuló valamely szót le akar írni, tudnia kell, hogy milyen betűkből tevődik össze, ismernie kell a betűk sorrendjét. A másolásnál először elolvassa a szót és utána emlékezetből írja le azt, tehát nem betűformákat másol, hanem emlékezetből 9
