Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-02-01 / 2. szám - Jánosovicsné Cs. Rozália: A fogalmazás tanítása a középiskola VI. osztályában

- 27 Visszatérve az előbb mondottakra, a gyermeknek minden évfolyamban az elózó évnél nagyobb fogalmazási készséget kell szereznie. Hogyan ? Már az alsó osztályokban tanítsuk meg tanulóinkat a helyes mondatszerkesztésre! Csak akkor fogadjuk el feleletét, ha értelmes, világos. Feleltessük egész mondattal! Javítsuk állandóan a helytelen, nem magyaros kifejezéseket: kibli, sámli, spéjz,spor- hert helyett vödör, zsáinoly, éléskamra, tűzhely kifejezéseket használjon! A IV.-V. osztályban a szerkesztés alapelemeire is megtanítjuk tanulóinkat. Az átvett olvasmányokat is tagolhatjuk bevezető, tárgyaló és befejező részekre.'Sok példával, jól sikerült fogalmazások bemutatásával szemléltethetjük, hogy mások hogyan tudják gondolataikat velünk közölni. Főképp írók műveivel szemléltethetünk; megvizsgáljuk, hogy miért olyan szép az a mű, talán már mi is tapasztaltunk hasonló dolgokat és talán mi is le tudnánk ilyen szépen írni gondolatainkat. Így elérjük azt, hogy a jó, sikerült fogalmazás nem az adottság, a tehetség, hanem a fáradságos oktató nevelő munka eredménye lesz.

A fogalmazási óra menete

A fogalmazás megírását, illetőleg elkészítését mindig anyaggyűjtés előzi meg. Az anyagot többféle szempont szerint gyűjt- hetjük. Például, ha az erdőről iratunk, anyagot gyűjthetünk a földrajz óra ismereteiből, olvasmányokból vagy pedig személyes élményekből. Ha egy kirándulás élményeiből akarunk kiindulni, ilyen az előkészítés: “Többször voltunk már kirándulni. Mit vittünk magunkkal? Ki, hogyan viselkedett? Ki lát meg mindent? Ki gyűjt? Ki présel? Ki a kitartó gyalogló? Ki panaszkodik legtöbbet fáradtságra? Ki szomjas mindig? stb.

Ezután következik a szógyűjtés. Milyen az erdő? Sűrű,lonb- bos, évszázados. Mit hallunk az erdőben? Csicseregnek a madarak.Mi- lyen a mókus? Fürge, lomposfarkú-. Milyen a patak? Csillogó, csörgedező, kristálytiszta. Milyen a levegő? özondús, hűs, friss, egészséges stb.

Ha ez megtörtént, szóbeli fogalmazást készítünk. Röviden, a lényeget kiemelve, mondatról mondatra mondjuk el a fogalmazást, vlindenki gondolkodik. Mindig gondolunk az előző mondatra, ehhez kapcsoljuk a következőt. Gyakran megállunk, átgondoljuk az egészet,